Kocsis Viktória felnőtt válogatottságra vágyik

Tizenhat évesen nagy terveket sző Kocsis Viktória, két év múlva szeretne a felnőtt csapatban debütálni. Az, hogy többen tehetségesnek látják, csak további munkára ösztönzi. Mikor kezdtél kézilabdázni? Iskolai szinten Tünde néninél (Oláhné Balog Tünde) próbáltam ki a sportágat úgy öt évvel ezelőtt. Ő vett rá, hogy járjak le az egyesületi edzésekre is és azóta is ő az edzőm. Hogyan illeszkedik az életedbe a kézilabda? Egyetlen dolog, a tanulmányaim függvénye a sportolásom. Ezért igyekszem az iskolában is jól teljesíteni, de szerencsére ezzel még sosem volt gond. Milyen korosztályokban játszol? Legtöbbet a serdülő bajnokságban játszom, de az ifiben is többször kapok lehetőséget. Tavaly augusztusban jól sikerült a felkészülésem, Németh Helga a junior csapatnál is számításba vett. Azóta ezt az NBII váltotta, mert együtt már túl nagy volt a terhelés. Így is hétvégenként legalább két mérkőzést játszom. Egyéni elismerést is kaptál a közelmúltban, haladsz a céljaid felé? Igen, többen mondják, hogy látják bennem a lehetőséget. Ez még több munkára ösztönöz, szeretnék mihamarabb bemutatkozni a felnőttek között és aztán válogatott kézilabdázó lenni. Komoly cél... mit gondolsz, miben kell még ehhez fejlődnöd? Korábban rengeteg cseleztem és betörésekből szerettem befejezni az akciókat, de az edzőim átlövőt látnak bennem a súlypontemelkedésem miatt. Ezért igyekszem fejleszteni az átlövéseim. Mentálisan sokat kell még fejlődnöm, hogy jobban ki tudjam zárni a külvilágot, és képes legyek csak a mérkőzésre koncentrálni. Ki a példakép, melyik kézilabdázó játéka tetszik leginkább? Bár én is sokat játszom jobbkezesként jobbátlövőben, Kovács Anna pedig balkezes, nagyon tetszik a játéka. Azért is a kedvencem, mert nagyon fiatalon, érdi játékosként mutatkozott be a válogatottban és nekem is ugyanez a célom.