Szabó Edina: Köszönet mindenkinek!

Érdi sportcsapat még nem végzett olyan előkelő helyen nemzeti bajnokságban, mint idén az ÉTV-Érdi VSE felnőtt kézilabdacsapata. Szabó Edina vezetőedző szerint az együttes számos nehézséggel megküzdött az év során, de a nagyszerű játékosok, a kiváló szakmai stáb és klubvezetés, sőt, a fantasztikus szurkolótábor is elégedett lehet: a bronzérem közös siker. - A sikert nem kell magyarázni, de visszatekintve tudjuk, a csapat nagyon megküzdött ezért az eredményért. Hogy értékeled a 2012-2013-as szezont? - A legfőbb célunk továbbra is az volt, hogy ott maradjunk az elitben, miközben nagyon szerettünk volna érmet szerezni. Magunkkal szemben nagy volt az elvárás és bizonyitani akartuk, hogy tudunk előrébb lépni. A közvetlen és a közvetett környezet is érmet várt el a csapattól. Ez azonban veszélyes helyzet, hiszen a cél elérésével természetes, hogy teljesíted az elvárást, viszont ha nem jön össze, az nagy csalódás. Ebben élni nem könnyü, feszültségekkel teli pillanatokat és helyzeteket eredményez. - A külvilág talán joggal várta el a harmadik helyet, hiszen a keret egyértelműen képes volt annak megszerzésére. - Mi magunk is ezt az eredményt tartottuk elfogadhatónak, volt realitása annak, hogy a csapat odaérjen a harmadik helyre. Mégsem volt könnyű, amikor az év elején mindenkitől azt hallottuk, hogy harmadiknak KELL lenni. Számomra teljesen idegen ez a megközelítés, hiszen a sportban szerencsére nincsenek előre megírt történetek. Ritkán és keveset hivatkoztunk rá, de felkészülés végére kiderült, hogy Tóth Tímeára nem számíthatunk, ezért struktúrájában egészen más lett a csapat, mint terveztük. A sztárjátékosunk, a csapat vezéregyéniségének kiválásával új helyzetbe kerültünk, ráadásul a balátlövő meghatározó poszt. A társaság erejét mutatja, hogy Tímea szerepét és góljait megosztva, illetve megküzdve érte, de sikerült a játékosainknak pótolni őt. Idén a játékunk és az eredményeink hullámzása döntően ennek, a csapaton belül megváltozott hierarchiának volt betudható, amelyhez kapcsolódott a külföldi játékosaink beépítésének nehézsége. Jól érzékelhető és számunkra is nagyon kimerítő volt, hogy a sikereinkhez önmagunkat is le kellett mindig győzni. - Az EHF-kupa mérföldkő volt az ÉTV-Érdi VSE-nek, hiszen először mutatkozhatott be nemzetközi mezőnyben. Hogy sikerült a nehézségeken túllendülni? - A lányok nagyon vártak arra, hogy a nemzetközi kupában is bizonyíthassanak. Az első fordulóban fölényes győzelmeket arattunk a Gorodnichanka ellen, a Metz, egy tavalyi Bajnokok Ligája résztvevő ellen pedig kiderült, hogy az Érd a játékban nemzetközi szinten is képes megállni a helyét. A nemzetközi mezőnybe való betöréshez azonban szükség van rutinra, amely most nekünk még hiányzott, ezért jövőre hasznunkra válik majd a metzi tapasztalat. A nemzetközi mérkőzéseink azonban lehetőséget adtak arra is, hogy a csapat és a szurkolótábor között a remek kapcsolat tovább erősödjön. - Az alapszakaszban – a statisztikát tekintve - az ÉTV-Érdi VSE 616 dobott góljával a Győr és a Ferencváros mögött a harmadik, az 539 kapott góllal a Győr után a második helyen végzett. Ez mindenképp bíztató mind a támadást, mind a védekezést tekintve, nem? - A hullámzó teljesítmény ellenére a csapat óriásit lépett előre és ez a számokban is visszatükröződik. A tavalyi gólkülönbségnél lényegesen jobban teljesítettünk (463-458 – a szerk.), amely mutatja a jó kapusteljesítményt és a védelem erejét is. Ugyanilyen elégedett vagyok a dobott gólokat tekintve. Nagy köszönet illeti meg a játékosok mellett a szakmai stábot. A két kapusedzőnk, Rácz Marianne és Turkalya Katalin fantasztikus munkát végzett és segítőm, Neukum Tamás is sokat segített. Nagyon fontosak az orvosi stáb tagjai, dr. Kator Miklós és Kiss Kálmán, akik szakmai hozzáértése és a fáradtságot nem ismerő odaadása biztos támpontot jelent mindenkinek. Az ÉTV-Érdi VSE ereje a háttérben dolgozókban is rejlik, és itt megállnék egy pillanatra, hogy gratuláljak Tekauer Norbertnek, Mórás Zsoltnak és T. Mészáros András polgármester úrnak, akik ezt a klubot megálmodták Érden és az elmúlt hat év örömeit, sikereit és nehézségeit sok remek, a kézilabdát szerető és értő edzővel, játékossal és segítőkész emberrel közösen megvalósították. Minden siker elérése közös, mindenki csinálja a feladatát és azt teszi a saját területén hozzá, amiben a legjobb. Ez még a szurkolóinkra is maximálisan igaz! Úgy működünk együtt, mint egy igazi jó csapat. - Szakmailag hogyan értékeled a csapatot és annak játékát? - A beállós, illetve a beálló körüli játékban sokat léptünk előre, de van még hova fejlődni. Ebben óriási tartalékaink vannak még és a csapat játékának az alappillére kell, hogy legyen a jövőben. Stabil és erős a védekezésünk, de az indításaink, illetve lerohanásaink hatékonyságát növelni kell. A kapusaink rengeteget fejlődtek ebben a szezonban. Úgy gondolom, hogy jövőre egyenletesebb teljesítményt nyújtanak majd, valamint képesek lesznek mérkőzéseket eldönteni. Feltétlenül meg kell említenem Szvetit, aki hihetetlenül eredményes volt a 7 méteresek védésében. A szélső játékosaink nagyon jó képességű, techikailag remekül képzett lányok, akiktől lényegesen nagyobb aktivitást és több egyéni kezdeményezést vártam és várok a következő szezontól. Az átlövőink közül Kovács Anna végleg kulcsjátékossá vált. Ezt a szerepet egy fiatal játékosnak felvállalni nem egyszerű, de Anna bizonyította, hogy minden szempontból alkalmas rá. Védekezésben az attitűdje sokat változott pozitív irányban. Sokat játszik és ez segíti abban, hogy egyre tudatosabb és kiegyensúlyozottabb legyen a játéka. Szekeres Klári igazi vezér a védekezésünkben és támadásban is bátrabb. Az edzéseken mutatott játéka alapján a gólgyártásban is lehetne a legjobbak között akár nemzetközi szinten is. Nagyon bízunk Kláriban, már csak neki kéne ezt magáról igazán elhinni. Kicsit hasonló cipőben jár Bognár Barbara, aki jól játszott ebben a szezonban, de meggyőződésem, hogy képes a világ egyik legjobb játékosává válni. A rájátszásban közvetlenül a sérülése utáni időszakban az orvosi stáb tagjainak támogatásával úgy érzem, nagyot lépett előre, bármilyen furcsa is ezt mondani. Reméljük, gyorsan visszatér a pályára a sérülése után és újra csapatunk egyik erőssége lesz. Wolf Alexandra maradt a felsorolás végére, akinek az érdi pályafutása jól jellemzi a csapat három éves NBI-s történetét. Keményen megküzdött önmagával és az edzőjével, mert az erőnléti állapotát fokozatosan hozzá kellett igazítani az egyre magasabb követelményekhez és célokhoz. Ez elengedhetetlen volt ahhoz, hogy realizálni tudja a meglévő kézilabda tudását és rutinját. Úgy gondolom, hogy visszanézve, az eredmények ismeretében már nem emlékszik a legnehezebb pillanatokra és nem bánja a rengeteg harcot. A példamutatását elfogadta a többi játékos, a fontos pillanatokban valódi vezér volt a pályán és óriási szerepe volt az éremszerzésben. A következő szezonban még magasabb szinten probálhatja ki magát, tehát az erőfeszítéseinek nincsen vége! Meg fogja csinálni, mert erős játékos fejben is, én pedig ott „állok majd a nyakán”, ahogy ezt már megszoktuk. A társaság nagy része együtt marad, Tóth Tímea mellett Vincze Melinda és Kristina Elez távozik. - Mit vársz a következő szezontól? - Lezárult egy hároméves periódus, amely elsődleges célja az volt, hogy összeálljon a csapat. A jövőben szeretnénk megőrizni a helyünket a magyar bajnokság elitjében és betörni nemzetközi porondon is jegyzett csapatok közé. Rengeteg lehetőség van még a játékosainkban és a játékunkban, valamint továbbra is fontosnak tartjuk a saját nevelésű játékosok beépítését. Ebben az évben két fiatal készült és játszott az első csapatban. Kovács Gréta és Oláh Nóra is biztosította a helyét a jövő évi keretben, ez a tény a szakmai stábnak szintén nagy siker és öröm. A következő felkészülési időszakban lehetőséget szeretnénk adni több fiatal játékosnak, Buzsáki Niki, Győrffy Alexandra, Kamuti Réka és talán Tóth Szabina is bekapcsolódhat az első osztályú együttes munkájába. Természetesen ambíciózus, remek új játékosok is érkeznek hozzánk, akikkel elérhetőek a következő három éves időszakra eltervezett célok. Hozzáértő szakemberek dolgoznak az utánpótlásban rengeteg tehetséges fiatallal. Mindig elcsodálkozom és nagyon motivál, amikor látom, hogy milyen sok fantasztikus tehetség játszik a klubban. A magyar lányokban tényleg lehet valami titkos kézilabda gén, amely a legjobbak közé emeli őket. Az elmúlt években beindítottuk a Németh Helga programot is, amely ma már több mint ezer gyereket ismertet meg a kézilabdázással Érden és környékén. Ezek a területek egyformán fontosak a klub jövőjének szempontjából. Rengeteg ötletünk és tervünk van még, amivel a kézilabdát és sportot tudjuk tovább népszerűsíteni a gyerekek és a sportot szerető érdiek között. Nem félünk az új ötleteinket és az elképzeléseinket megvalósítani és remélem, erre a jövőben is lesz lehetőségünk. - Összességében elégedett vagy ezzel az esztendővel? - Az eredmény nagyon fontos, de az ahhoz vezető út: a mindennapok, az elvégzett munka, a nehézségek, az örömök, a szurkolók, ahogy az egész összeért – az út, amit végigjártunk, ami megtölti tartalommal ezt az eredményt, az is fontos. És ez az, amely igazán értékessé és pozitívvá teszi számomra az évet és amiért annyira szeretem ezt a munkát, no meg az embereket, akik körülvesznek.