Ízig vérig rangadót játszott a két csapat, a Vác elvitte a pontokat Érdről
Nemcsak a játékosok, a szurkolók is nagyon készültek a mérkőzésre - már jóval a kezdő sípszó előtt szóltak a dobok és zajlott a hangpróba. Kicsit az Érdi Torna Club csinos tornászlányai is megilletődöttebbek voltak a szokásosnál. Persze ez az ő produkciójukon - amit időkéréseknél rendszeresen látunk tőlük - ez egyáltalán nem látszott.
Bezzeg a főszereplők, a kézilabdázók. Nagy volt a tét, első igazi rangadóját játszotta a szezonban mindkét csapat. Meg is remegtek a kezek a kezdésnél, 5 perc után csak 1-1 állt a kijelzőn. A nyolcadik percben még az addigi gólszerzési hajlandósággal is felhagytak a felek, 3-3-nál megálltak a csapatok. Hiába játszottunk közben emberelőnyben is egy alkalommal, és lőhettünk büntetőt is, nem tudtunk gólt/gólokat lőni, igaz nem is kaptunk. Egészen a félidő derekáig, amikor Szekeres Klárát könnyű síppal kiállították a Kékes testvérek, az időközben játékba szálló Mayerrel szemben elkövetett szabálytalanságért. Az emberelőnyét lendületes támadásszervezéssel gólokra váltotta a Vác, a rohanásuk pedig kiegészülésük után is folytatódott. Tíz percen át nem született érdi gól, közben 3-8-ra lépett el a vendégcsapat. A védekezésünk helyén volt (attól a három perctől eltekintve), de támadásban nem volt, aki átlendítette volna a csapatot a holtpontokon.
Leginkább Alja Korenre bízták a többiek a feladatot és ő is bízott magában, többször rosszabb helyzeteket is elvállalt fiatal jobbszélsőnk, aki holtversenyben a mezőny legeredményesebb játékosa lett és a félidőig már 5 gólig jutott. A huszadik perctől hosszú felzárkózásba kezdtünk, több lendülettel igyekeztük szervezni a támadásainkat és védekezésünk ismét ezer fokon izzott, általában passzívig támad(gat)ott a Vác. Kilenc tizenegyre is felzárkóztunk három perccel a szünet előtt, az utolsó percben a vendégek néggyel is megléphettek volna, mi csak érvénytelen gólt lőttünk, 9-12 maradt a szünetben.
Ráadásul a második félidő elején nagy rohanás kezdődött, amiben a váciak is partnerek voltak. Sőt ők jöttek ki belőle jobban, a 33. percre így megint öt gól volt a különbség 10-15-nél. Mindenkit bevetett Szabó Edina, azon játékosokat is, akik hosszabb rövidebb ideje hiányoztak sérülés miatt - így Kovács Anna és Tóth Tímea is pályára léptek. Egy vendég kiállítást három góllal büntettünk, amivel két gólra zárkóztunk. A második félidőben Elez végre próbálkozott lövésekkel, irtózatós erejű bombákat helyezett el Juhász kapujában. Egy találatra sikerült feljönni, de az egyenlítés nem jött össze. Tápait és az általa sokat foglalkoztatott Mayert nem tudtuk kikapcsolni, a félidő közepén pihenőt kapó Klivinyi nélkül is újra három góllal vezetett a Vác 17-20-nál. Volt visszaút, 3-3 után, 20-20-nál volt újra döntetlen Koren góljával.
Visszajött Klivinyi, hiába védekeztünk többször is jól, szélről is, hanyattesve is gólt lőtt a váci átlövő. Öt perc maradt a meccsből, amikor ismét három góllal a vendégek vezettek. Előbb csapatkapitányunk által teljesen másképpen megélt szituációban kiállították Szekerest, majd a labda eldobásáért 20 másodperccel később Vukcevicet is. Még innen is volt azonban visszaút. A kettős emberhátrányt 2-2-re mentettük, ez természetesen még mindig a Vácnak volt jó, három perccel a vége előtt vezettek 22-25-re. Több váci találat azonban már nem esett, előbb Vincze, majd Wolf hetesből hozta közelebb a csapatot. Az utolsó percben hosszú ideig támadott a Vác a győzelemért, passzívnál három-négy lövésök is lejött a sáncról, míg végre hozzánk került. Húsz másodperccel a lefújás előtt indulhattunk a döntetlenért, Niksic lerántotta Bognárt, amiért pirosat kapott. Emberelőnyben 14 másodpercünk maradt pontot menteni, balról ment végig a labda a jobbszélre, Korenhez azonban nem jutott el az utolsó passz.
Bár megmenthettünk volna egy pontot az utolsó pillanatokban, idegenben is megérdemelten nyert a váci csapat. Huszonnégy gólt sikerült lőni hazai pályán, az első félidő közepi tízperces gólcsend megbosszulta magát. Mindkét csapat játékán tetten érhető volt a feszültség, egyik együttes sem tudta magát függetleníteni a nagy téttől. A Vác az előnyével jól gazdálkodva győzött. Egyetlen másodpercig sem vezettünk a mérkőzésen, győzelmi esélyünk gyakorlatilag nem volt. Kilenc pontosak maradtunk a bajnokságban, az egymás elleni mérlegen pedig majd csak tavasszal javíthatunk, igaz nem lesz könnyebb nyerni Vácon sem.