Esemény

Idén harmadik alkalommal rendeztük meg a Magyar Kézilabda Szövetség és klubunk által közösen létrehozott 'Rózsaszín síp akciót' ahol meghívott előadóink ezúttal a Suli Kézilabda Utánpótlás Programban részt vevő iskolák tanárainak, oktatóinak tartottak előadásokat a játékvezetést, szabályokat érintő különböző témákban.

A 2013-ban létrehozott program célja, hogy minél több fiatalkorú játékos ismerkedjen meg a játékvezetéssel, és a későbbiekben pályájuk előrehaladtával minél több játékos válassza ezt a hivatást. Az esemény megnyitásaként klubunk elnöke Tekauer Norbert elmondta, hogy 'Rózsaszín síp akció' azért jött létre, hogy a fiatal játékosok más szemszögből is lássák a játékot, a mérkőzéseket és esetleg kedvet kapjanak a játékvezetéshez is. A SKUP-ban részt vevő 2-3. osztályos gyerekek számára első lépésként a karjelzéseket bemutató, képekkel illusztrált magyarázón mutatják be az oktatók a főbb szabályokat, majd pedig már játék közben ismerkednek a különféle jelzésekkel. Az akcióban első két alkalommal megrendezett oktatáson a klub ifjúsági és junior korosztályú lányai kaptak mélyebb betekintést a játékvezetés színfalai mögé, ám ezúttal a SKUP-ban szereplő iskolák tanárai hallgathatták meg az előadásokat.

Elsőként dr. Soós Kálmán, a Magyar Kézilabda Szövetség Játékvezető Albizottságának elnöke tartott előadást 'A játékos, az edző és a játékvezető „hármas” egysége a kézilabdázás és a játékvezetés dinamikus fejlődésének az alapja' címmel, melyben elmondta, hogy a szakírók szerint a kézilabda az egyik leglátványosabb és legjobban fejlődő sportág, ahol a játékvezetők nagy befolyással vannak a játék egészére, minden szereplőjének életére egy-egy ítéletükkel, ezért kiemelte, hogy a legfontosabb, hogy egy játékvezető felkészült legyen illetve, hogy szinte 'észrevétlen' legyen a pályán, megőrizve ezzel a játék szépségét, örömét. Dr. Soós Kálmán előadásában részletezte a játékvezetői képzés tematikáját, melyet évről évre fejlesztenek az aktuális nemzetközi ajánlásokkal párhuzamosan. A Játékvezetői Albizottság elnöke kifejtette, hogy egy játékvezetőnek fontos, hogy jó helyzetfelismerési készsége legyen valamint, hogy a mérkőzés egésze alatt következetesek legyenek az ítéletei. A határozottság, a nonverbális jelek alkalmazása által a játékosok, edzők és a közönség is könnyebben fogadja el az adott ítéletet a játékvezetőktől, így ezek együttes alkalmazása elengedhetetlen a mérkőzéseken. A játékvezetőknél fontos a kongruens kommunikáció is, amelyben a szóbeli közlés, a nonverbális közlés és a metakommunikációs jelzések egymással összhangban állnak, hitelt adva az ítéleteiknek. Zárásként dr. Soós Kálmán hozzátette, hogy a Magyar Kézilabda Szövetség Játékvezető Albizottságának célja a minőségi játékvezetői utánpótlás képzése, és az edzőkkel való együttműködés erősítése.

Ezt követően Oláhné Balog Tünde, klubunk utánpótlás és Suli Kézilabda Utánpótlás Program vezetője következett, aki a 'A játékszabályok ismeretének és gyakorlati alkalmazásának szerepe a fiatal sportolók technikai és taktikai képsésben' című előadásában ismertette tapasztalatait, illetve ajánlásait a vendégeknek. Előadása kezdeteként elmondta, hogy a 'Rózsaszín síp akciónak' köszönhetően utánpótlás játékosaink közül hatan is sikeres játékvezetői vizsgát tettek, de a többiek is hatékonyabban használják az itt tanultakat a SKUP tornák mérkőzésein. Az iskolában a fiatalok a kézilabdázásnak köszönhetően megtanulják a csapategység fontosságát, fejleszti küzdőszellemüket, illetve sportszerű magatartásra és önfegyelemre is tanítja őket. A 8-9 éves gyerekek ilyen korban a játék technikai elemeit tanulják meg, mint az átadások, a labda nélküli mozgások, a kapura lövés és a védekezés alapjait. Ezen kívül fontos beépíteni képzésükbe a játékvezetés alapjait elméleti és gyakorlati formában is, ezáltal átláthatják a különböző játékhelyzetekben az érzékelés és döntéshozatal hasonlóságát.

Harmadik előadásként Nachtmann Brigitta és Haraszti Kinga játékvezetők a saját tapasztalataikon keresztül mesélték el a gyermekkori élményeiket a kézilabdával kapcsolatban, illetve a motivációjuk kialakulását a játékvezetéshez. A játékos múlttal rendelkező fiatal páros 2011-ben tette le a játékvezetői vizsgát, majd egy évre rá már a megyei játékvezetői kerethez tartoztak. A fiatal játékvezetőknek létrehozott UP Klubban még tovább csiszolták tudásukat, és tavaly már az európai szövetség Fiatal Játékvezetői programjában is részt vehettek, köszönhetően a Játékvezetői Albizottság ajánlásának. Az idei évben Nachtmann Brigitta és Haraszti Kinga párosát a Pest Megyei Kézilabda Szövetség az év játékvezetőinek választotta, sőt már NB I-es mérkőzéseken is szerepet kaptak. A páros kifejtette, hogy ehhez a hivatáshoz, azonban fizikálisan és mentálisan is komoly elvárásoknak kell megfelelni. A mérkőzéseken az utolsó percek kiélezett szituációban is 'hideg fejjel' kell döntéseket hozni, hiszen akár egy ítéleten is múlhat a mérkőzés kimenetele. Alapvető követelmény a szabályok kifogástalan ismerete, az aktuális MKSZ és az EHF által kidolgozott játékvezetői felfogások követése, valamint a kiváló kommunikációs készség. A lányok elmondása szerint a motiváció elengedhetetlen része a játékvezetésnek, de a játék szeretete, a kihívások, és a játékvezetői hivatásuk céljainak lépésről-lépésre való elérése kellően motiválja őket, céljuk, hogy egyszer olimpián vezessenek mérkőzést.

Utolsó előadóként Mórás Zsolt, Érd Városi Sport, Ifjúsági és Közrendvédelmi Bizottságának elnöke 'A játékszabályok betartásának oktatása az iskolai órákon, és a játékvezetés alapjainak elsajátítása, valamint a játékvezetői szerep kipróbálásának jelentősége a gyermekek nevelésében' című előadásában elmondta, hogy fontos a korosztályoknak megfelelő oktatási módszer, a türelem és a játékosságra való törekvés, ezeknek a tényezőknek fontos szerepe van a gyerekek magabiztosságában és a jó kudarckezelésében is. Gyerekkorban a mozgáskoordináció, az állóképesség, a szabályismeret, a mentális ismeretek és képességek fejlesztése a cél. Ezen kívül ebben a korban kell elkezdeni az egységben való gondolkodás tudatosítását, a csapatjátékra való hajlam erősítését. Ilyen korban még ne legyen eredménykényszer az edző részéről, hanem a gyerekekben alakuljon ki a győzni akarás, a vágy a győzelem iránt. Ehhez azonban elengedhetetlen a játékvezetés szabályainak elsajátítása, a játékvezetői szerep kipróbálásának lehetősége, ezen keresztül a gyerekeknek meg kell éreznie, hogy a játékvezető nem tévedhetetlen. A sportoló így készségszinten tanulja meg a szabályoknak megfelelő sportszerű játékot, illetve játékvezetőként döntéshelyzetbe kényszerülve, pártatlanul bíráskodva megtanulja a szabályos játék jelentőségét.

Az előadások után a vendégek kérdezhettek, illetve beszélgettek az előadókkal, akiknek ezúton is köszönjük a rendkívül érdekes előadásokat.