Interjú

Eredményeit tekintve a csapat egyik legsikeresebb tagja, hiszen Kristina Elez 117 horvát válogatottsága mellett horvát-, szlovén- és francia bajnok, illetve kupagyőztes csapat tagja volt. Tavaly nyáron igazolt az ÉTV-Érdi VSE-hez és azt mondja, mára sikerült beilleszkednie. Hogy készülsz a szombati, második bajnoki elődöntőre a Fradi ellen? Szeretnék én is, ahogy a csapattársaim is egy nagyon jó mérkőzést játszani, ezért igyekszünk minél jobban felkészülni a találkozóra. Dolgozunk azon, hogy kijavítsuk a hibáinkat és egy jó meccset játsszunk magunk és a szurkolók szórakoztatására is. Mielőtt az Érdhez igazoltál, ismerted a Ferencvárost? Igen, hiszen amikor a Metz játékosa voltam, 2011-ben a KEK elődöntőjében a két csapat egymás ellen játszott. Már akkor feltűnt, hogy nagyon jó csapat, több nagyszerű játékossal, lelkes szurkolótáborral. Abban az évben a Fradit senki nem tudta megállítani és láthattuk, az idén is milyen sokáig jutottak a Bajnokok Ligájában, azóta sem sokat változott a játékerejük. Mi lehet mégis a csapatunk erőssége ellenük az elődöntő második meccsén? Sok múlik majd a védekezésen, és azon, hogyan reagálunk majd az FTC játékára, hogyan leszünk képesek elkapni az ő „rezgéseiket”. Persze semmit sem ér majd a védekezés, ha nem tudunk gólokat dobni, ezért pontos, jól kidolgozott támadásokra lesz szükség. Nyáron igazoltál az ÉTV-Érdi VSE-hez, hogy érzed magad Érden? Jól, mert úgy érzem, mára sikerült beilleszkednem, ami fontos, hogy jól megértsem magam a csapattársaimmal, de a lányok kedves emberek. Szerencsére a férjem is velem van, ő az érdi futballcsapat játékosa. Hogy boldogulsz a magyar nyelvvel? Nehezen, nem egy könnyű nyelv, de vannak kézilabda-, vagy azzal kapcsolatos kifejezések, amelyeket megértek, hiszen járok magyar nyelvórára. Edina pedig nekem külön is elmagyarázza franciául, mit kér a csapattól. Az eredménylistádon végignézve sikeres karriert tudhatsz már most is magad mögött és még csak 26 éves leszel. Kilenc éves korom óta kézilabdázom, azonnal megtetszett a sportág, sok barátot szereztem az évek során. Térdsérülések is nehezítették az életem, egyszer hat hónapot ki kellett hagynom, de mindezek ellenére sem gondoltam azt soha, hogy abba akarnám hagyni. A tv-közvetítéseknek köszönhetően már gyermekkoromban megfogalmaztam, sikeres, profi kézilabdázó szeretnék lenni. Nyár óta feleség is vagy - főzöl is? Mindent megcsinálok, ami egy feleség dolga…! De a viccet félretéve természetesen szoktam főzni is: az észak-horvát ételek nagyon hasonlítanak a magyarokhoz, csak nálunk kevesebb fűszert használnak, így akár egy-egy magyar étellel is elboldogulnék.

Szekeres Klára rendhagyó Húsvétra készül. Odahaza, Békéscsabán megszokta, hogy ápolják a hagyományokat, nem marad ki a nagy családi ebéd és persze a locsolkodás sem. Idén azonban, mivel Húsvét Vasárnap a Fehérvár ellen kell pályára lépni, máshogy alakul majd az ünnepe. Ajándékozásra azonban ezúttal is készül, igaz, most a csapattársakat, a klubvezetést és a szurkolókat szeretné megajándékozni. Hogy töltötted a szerdai győzelemért járó pihenőnapot? Bár közös tréningünk valóban nem volt, de egyéni futómunkát mindenkinek előírt Edina. Délután viszont kialudtam magam, mert a mérkőzések után, függetlenül attól, hogy nyerünk, vagy kikapunk, sokáig nem tudok elaludni. Van, hogy már éjfélkor elalszom, de előfordul, hogy csak hajnali ötkor sikerül.- A Ferencváros elleni győzelem már önmagában sejtetné, hogy jó a hangulat a csapat körében… Én is így gondolom, azt hiszem ennél jobb hangulat már nem is lehetne, de ehhez hozzájárul az is, hogy bejutottunk az elődöntőbe és így sokkal könnyebb volt felkészülni a vasárnapi, Fehérvár elleni találkozóra is. Feszültségnek semmi nyoma, szerencsére nem másoktól függ a sorsunk, hogy ott lehetünk-e a négy között. Mire számítasz a Fehérvár ellen? Kemény mérkőzés lesz, szeretnénk visszavágni a januári meccsért, amikor hazai pályán kikaptunk tőlük. Úgy alakult, hogy ünnepnap van a meccs. Mit jelent neked a Húsvét? Gyermekkoromban Békéscsabán sokkal inkább ünnepeltem. Jöttek a locsolók, voltak, akik szódáspalackkal öntöztek meg, hogy ne hervadjak el. A szüleim is nagyon készültek, nagy családi ebédek, vacsorák voltak. Előfordult, hogy a testvéremmel megtaláltuk a csokitojásokat, összeszedtük, majd a szüleink ismét eldugták őket a kertben. A nagymamám már hívott, megyek-e haza, de most sajnos kimaradok a közös ünneplésből. Persze bízom benne, azért kellemesen telik majd, tudom, hogy sok szurkolónk döntött úgy, hogy az ünnep ellenére velünk tart Székesfehérvárra, amiért nagy köszönet jár nekik. Remélem egy remek családi programban lesz részük, amely végén mi adjuk majd az ajándékot nekik!

Igazi ajándék volt a szüleinek, hiszen Karácsonykor született. Oguntoye Viktória azóta nemcsak a családjának, hanem az érdi kézilabda szerelmeseinek szerez meglepetést, amikor egy-egy kiélezett helyzetben helytáll. Pénteken a Veszprém ellen szeretne maradandót alkotni csapattársaival. Idegenbe, Veszprémbe utazik az ÉTV-Érdi VSE. Mit gondolsz a találkozóról? Nagyon bízom benne, hogy nyerünk és elhozzuk a két pontot, hiszen ezzel nagy lépést tennénk azért, hogy biztos legyen a helyünk a legjobb négy között. Úgy érzem, a csapat felkészült, mentálisan és fizikailag, az edzésen is jó dolgokat mutatunk – bízom a társaimban. Vannak olyan játékosok a Veszprémben, Planéta Szimonetta, Tóth Eszter, Víg Vivien, akikkel korábban már játszottam együtt. Jó a kapcsolat, barátok nem vagyunk, de jól ismerjük egymást. A harmadik szezonod töltöd Érden, hogy érzed itt magad? Nagyon jól érzem magam, hiszen minden adott ahhoz, hogy jól teljesítsek. Jó a csapat, jók az edzők, úgy érzem, sokat fejlődtem az elmúlt években. Sokat számít az is, hogy a társaimtól is van mit tanulni és persze a szakmai stáb is sokat segít. Több rutint szereztem, hiszen sokkal több játéklehetőséget kapok, mint korábban Győrben. 2009 óta kettős, szlovák és magyar állampolgár vagy. Hogy érzed – megérte letenni a magyar esküt? Persze, hiszen nemcsak a kézilabdában adódtak azóta lehetőségeim, hanem a mindennapi életem is sokkal egyszerűbb. Nem sokkal az eskütétel után bemutatkozhattam a junior válogatottban egy koreai világversenyen. Nagy vágyam, hogy egyszer a magyar felnőtt válogatott keret tagja legyek és Magyarországot képviseljem egy tornán. Van példaképed, akitől szívesen lesel el egy-egy mozdulatot? Már nincs, Pálinger Kati volt a példaképem. Korábban gyakran hasonlítottak hozzá. Sokat edzettünk együtt, talán van egy-két mozdulat, amelyet ellestem tőle. Mivel töltöd az időd, amikor épp próbálsz kikapcsolni? Nagyon szeretem a külföldi tv-sorozatokat és ha tehetem, meglátogatom a barátnőim Székesfehérváron. Ők is kézilabdáznak, így azonos az érdeklődési körünk. A csapattársaid között sok az állatbarát. Neked nincs háziállatod? Én is szeretnék majd egy kutyát, de azt hiszem, az állattartáshoz is nőnöm kell még! Mivel lennél elégedett a szezon végén? Csakis a harmadik hellyel! Jó lenne végre érmes helyen végezni, mindenkinek ez a célja a csapatban, és ezért már most pénteken is sokat tehetünk!

Októberben egygólos váci siker született, érdi szempontból azonban azért volt ez különösen fájó, mert hazai pályán szenvedett vereséget csapatunk. Pénteken idegenben igyekszik az ÉTV-Érdi VSE együttese visszaszerezni azt a két pontot, amelytől ősszel elesett. Bognár Barbara már nagyon várja a találkozót, bízik benne, egységes lesz a csapatunk. A meccset egyébként 17.30-tól a SportKlub is közvetíti. Mire számítasz a Vác ellen? Szeretnénk visszaszerezni azokat a pontokat, amelyeket elvesztegettünk a bajnokság elején, az a vereség mély nyomokat hagyott bennünk. Bízom benne, hogy tanultunk a hibáinkból, sokat beszélgettünk a találkozóról. Taktikailag nagyon felkészültünk, igyekszünk a lehető legtöbbet kihozni magunkból. A teljesítményedre milyen hatással van, hogy lassan két hete nem játszottatok tétmeccset? Kétféle játékos létezik ebben a kérdésben is: van, akinek jól jön egy kis pihenő, hogy kikerüljön rövid időre a teljesítménykényszerből, már ami a meccseket illeti. A másik szívesebben játszana minden héten. Én előbbibe tartozom, de már nagy a „meccséhségem”. Jót tett az elmúlt néhány nap. Egyébként is azt látom, jól érzed magad Érden. Valóban így van, örülök, hogy két éve ide szerződtem. Ráadásul a párom is akkoriban igazolt a fővárosba, így azóta ismét együtt élünk Érden. A párod szintén kézilabdázó: nem mentek egymás idegeire, hogy mind a ketten élvonalbeli játékosok vagytok? Nekem az a természetes, hogy kézilabdaközegben mozgó emberek vesznek körbe. A családomban és a baráti társaságomban is többen kötődnek ehhez a sporthoz. Megbeszéljük a legfontosabb történéseket, de nagyjából már tudjuk, mikor, mennyi tanácsot szabad adni a másiknak. Egymás meccseire azért kijártok? Én az övéire ritkábban, mert általában ezt a program nem teszi lehetővé, ő eddig inkább meg tudta oldani. Pedig nagyon szeretem, ha kijön és a lelátón nézi végig a meccsünket. Biztonságérzetet ad. Akkor ott a helye Vácon pénteken! Jó lenne!