Interjú

Húsvéti ajándékkal készülnek lányaink

2013. március 31. 12:00
Rovat: 
Interjú
Korosztály: 
Felnőtt
Szekeres Klára rendhagyó Húsvétra készül. Odahaza, Békéscsabán megszokta, hogy ápolják a hagyományokat, nem marad ki a nagy családi ebéd és persze a locsolkodás sem. Idén azonban, mivel Húsvét Vasárnap a Fehérvár ellen kell pályára lépni, máshogy alakul majd az ünnepe. Ajándékozásra azonban ezúttal is készül, igaz, most a csapattársakat, a klubvezetést és a szurkolókat szeretné megajándékozni. Hogy töltötted a szerdai győzelemért járó pihenőnapot? Bár közös tréningünk valóban nem volt, de egyéni futómunkát mindenkinek előírt Edina. Délután viszont kialudtam magam, mert a mérkőzések után, függetlenül attól, hogy nyerünk, vagy kikapunk, sokáig nem tudok elaludni. Van, hogy már éjfélkor elalszom, de előfordul, hogy csak hajnali ötkor sikerül.- A Ferencváros elleni győzelem már önmagában sejtetné, hogy jó a hangulat a csapat körében… Én is így gondolom, azt hiszem ennél jobb hangulat már nem is lehetne, de ehhez hozzájárul az is, hogy bejutottunk az elődöntőbe és így sokkal könnyebb volt felkészülni a vasárnapi, Fehérvár elleni találkozóra is. Feszültségnek semmi nyoma, szerencsére nem másoktól függ a sorsunk, hogy ott lehetünk-e a négy között. Mire számítasz a Fehérvár ellen? Kemény mérkőzés lesz, szeretnénk visszavágni a januári meccsért, amikor hazai pályán kikaptunk tőlük. Úgy alakult, hogy ünnepnap van a meccs. Mit jelent neked a Húsvét? Gyermekkoromban Békéscsabán sokkal inkább ünnepeltem. Jöttek a locsolók, voltak, akik szódáspalackkal öntöztek meg, hogy ne hervadjak el. A szüleim is nagyon készültek, nagy családi ebédek, vacsorák voltak. Előfordult, hogy a testvéremmel megtaláltuk a csokitojásokat, összeszedtük, majd a szüleink ismét eldugták őket a kertben. A nagymamám már hívott, megyek-e haza, de most sajnos kimaradok a közös ünneplésből. Persze bízom benne, azért kellemesen telik majd, tudom, hogy sok szurkolónk döntött úgy, hogy az ünnep ellenére velünk tart Székesfehérvárra, amiért nagy köszönet jár nekik. Remélem egy remek családi programban lesz részük, amely végén mi adjuk majd az ajándékot nekik!

Gridnyeva: A csapaterőben hisz a Fradi ellen

2013. március 26. 20:00
Rovat: 
Interjú
Korosztály: 
Felnőtt
A csapat legrutinosabb játékosáról, mindenki „Szvetijéről”, Szvetlana Gridnyeváról sokan nem tudják, hogy véletlenül lett kapus, ezt persze soha nem bánta. Szerdán a Ferencváros ellen kell neki és az ÉTV-Érdi VSE-nek bizonyítani, de ő azt mondja, egységes csapatmunkával legyőzhető a bajnoki második helyezett. Többnyire akkor lépsz pályára, amikor büntetőt ítélnek ellenünk, és előfordult már, hogy sorsfordító pillanatokban hárítottad a lövést. Hogy csinálod? Talán nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, a labdát figyelem. Persze nézem az ellenfél játékosának arcát is, de a labda mozgása a legfontosabb. És a megérzéseim. Még mielőtt szembe áll velem a játékos, már van egy sejtésem, hova jön majd a labda. Ha kifogom, nagyon örülök, ha nem, bosszankodok. Mit gondolsz, mire lesz képes a csapat a Fradi ellen szerdán? Én úgy gondolom, esélyesek lehetünk, de csak akkor, ha megmutatjuk a csapat erejét és mindenki ennek rendel alá mindent. Ez a meccs is fontos lehet a harmadik hely megszerzéséhez, jó lenne előrébb lépni a tavalyi eredményhez képest. Korábban a Ferencvárosban is játszottál, ismered némelyik játékosukat. Ők ugyanolyan jól ismernek engem. Szerettem ott játszani, normálisak voltak velem a csapattagok és a vezetőség. A Fradi egy népszerű, neves ellenfél, a bajnokságban a második helyen állnak, ami még inkább a találkozóra irányítja a figyelmet. Te hogy lettél kapus? Teljesen véletlenül! Megbetegedett a kapus és szólt az edző, nekem kellene beállni. Tíz-tizenkét éves lehetettem, és azonnal megtetszett, nem is akartam utána máshol játszani. Gondolom azért az is számított, hogy a nővéred, Irina Sirina is ezen a poszton ért el nagy sikereket. Persze, sokat segítettük, támogattuk egymást az elmúlt évtizedekben. Az persze mindig rossz, amikor egymás ellen kell, vagy kellett játszanunk, de ebből sosem volt közöttünk feszültség. És a kislányod is viszi tovább ezt a sportot? Ő még csak két és fél éves, szereti nagyon a labdát, sokat játszunk, igyekszem minél több időt együtt tölteni vele. Azt nem szeretném, ha profi sportoló lenne, hiszen tudom, milyen velejárói vannak az élvonalbeli sportolásnak, de azt mindenképp fontosnak tartom, hogy valamit majd sportoljon hobbiból. Én sem tudom elképzelni az életem sport nélkül, amikor kihagytam a szülés miatt két évet, nagyon hiányzott a rendszeres mozgás. Elvégeztem a Testnevelési Egyetemet, de nem tudom elképzelni magam gyerekek között, mert nem tudnék fegyelmet tartani, engedékeny lennék. Fogalmam sincs, mihez kezdek majd, amikor egyszer végleg abbahagyom a kézilabdát. Bízom benne, valahol, valamilyen módon szükség lesz az évek alatt megszerzett tapasztalatomra!

Oguntoye: Érden több rutint szereztem

2013. március 7. 14:00
Rovat: 
Interjú
Korosztály: 
Felnőtt
Igazi ajándék volt a szüleinek, hiszen Karácsonykor született. Oguntoye Viktória azóta nemcsak a családjának, hanem az érdi kézilabda szerelmeseinek szerez meglepetést, amikor egy-egy kiélezett helyzetben helytáll. Pénteken a Veszprém ellen szeretne maradandót alkotni csapattársaival. Idegenbe, Veszprémbe utazik az ÉTV-Érdi VSE. Mit gondolsz a találkozóról? Nagyon bízom benne, hogy nyerünk és elhozzuk a két pontot, hiszen ezzel nagy lépést tennénk azért, hogy biztos legyen a helyünk a legjobb négy között. Úgy érzem, a csapat felkészült, mentálisan és fizikailag, az edzésen is jó dolgokat mutatunk – bízom a társaimban. Vannak olyan játékosok a Veszprémben, Planéta Szimonetta, Tóth Eszter, Víg Vivien, akikkel korábban már játszottam együtt. Jó a kapcsolat, barátok nem vagyunk, de jól ismerjük egymást. A harmadik szezonod töltöd Érden, hogy érzed itt magad? Nagyon jól érzem magam, hiszen minden adott ahhoz, hogy jól teljesítsek. Jó a csapat, jók az edzők, úgy érzem, sokat fejlődtem az elmúlt években. Sokat számít az is, hogy a társaimtól is van mit tanulni és persze a szakmai stáb is sokat segít. Több rutint szereztem, hiszen sokkal több játéklehetőséget kapok, mint korábban Győrben. 2009 óta kettős, szlovák és magyar állampolgár vagy. Hogy érzed – megérte letenni a magyar esküt? Persze, hiszen nemcsak a kézilabdában adódtak azóta lehetőségeim, hanem a mindennapi életem is sokkal egyszerűbb. Nem sokkal az eskütétel után bemutatkozhattam a junior válogatottban egy koreai világversenyen. Nagy vágyam, hogy egyszer a magyar felnőtt válogatott keret tagja legyek és Magyarországot képviseljem egy tornán. Van példaképed, akitől szívesen lesel el egy-egy mozdulatot? Már nincs, Pálinger Kati volt a példaképem. Korábban gyakran hasonlítottak hozzá. Sokat edzettünk együtt, talán van egy-két mozdulat, amelyet ellestem tőle. Mivel töltöd az időd, amikor épp próbálsz kikapcsolni? Nagyon szeretem a külföldi tv-sorozatokat és ha tehetem, meglátogatom a barátnőim Székesfehérváron. Ők is kézilabdáznak, így azonos az érdeklődési körünk. A csapattársaid között sok az állatbarát. Neked nincs háziállatod? Én is szeretnék majd egy kutyát, de azt hiszem, az állattartáshoz is nőnöm kell még! Mivel lennél elégedett a szezon végén? Csakis a harmadik hellyel! Jó lenne végre érmes helyen végezni, mindenkinek ez a célja a csapatban, és ezért már most pénteken is sokat tehetünk!

Balog Bea dupla motivációval készül a BSE ellen

2013. március 1. 11:00
Rovat: 
Interjú
Korosztály: 
Felnőtt
Nála talán kevesen ismerik jobban a BSE játékosait, hiszen Balog Beáta nemcsak együtt játszott a csapat nagy részével, de még az edző is majdnem egy évtizedig irányította a felkészülését. Az ÉTV-Érdi VSE „BB”-je azonban úgy gondolja, ez előny lesz számára a hétvégi, Budapest SE elleni hazai találkozón. Hogyan készülsz a hétvégi BSE elleni találkozóra? Az ellenfél több játékosával különböző csapatokban, többek között az utánpótlás-válogatottban együtt játszottam, Papp György pedig, aki jelenleg a BSE edzője, majdnem tíz évig volt az edzőm a Vasasnál. Nyolctól 18 éves koromig az angyalföldi együttesnél tanultam a kézilabda alapjait, majd néhány én kitérő után, mielőtt kiestek az NBI-ből és én az Érdhez igazoltam, még három évet ott játszottam. Sok játékost ismerek, és persze Gyuri is meghatározó szerepet töltött be a pályafutásomban. Szerinted ez előny vagy hátrány neked? Nekem ez plusz motiváció, hiszen külön felkészülhetnek rám, hogyan vegyenek ki a játékból. Ez engem viszont arra ösztönöz, hogy még jobban játsszak. Ősszel ez mennyire sikerült ellenük? Amennyire emlékszem, összességében elégedett voltam magammal, persze ez egy egészen más mérkőzés lesz. A BSE kemény ellenfél, sok együttesnek szereztek meglepetést, elsősorban hazai pályán. Lelkesen, teher nélkül játszanak, de nekünk kötelező a győzelem. Mennyire vagy tervezgetős típus? Ha a harmadik helyre célzol, idény elején azt mondtam, mindenképp szeretnék valami nagyot elérni idén a csapattal. Hiszek az éremszerzésben. Szanival (Wolf Alexandra –a szerk.) minden meccs előtt, videózás után feljegyezzük egy füzetbe a megérzéseinket, 2-3 gondolatot a következő találkozóval kapcsolatban. Többnyire be szokott jönni. Babonából nem kérdezlek arról, hogy milyen megérzéseitek vannak a szombati találkozóval kapcsolatban… Rendben, de mint mondtam, kötelező számunkra a győzelem.

Bognár Barbara: Tanultunk a hibáinkból!

2013. február 21. 12:00
Rovat: 
Interjú
Korosztály: 
Felnőtt
Októberben egygólos váci siker született, érdi szempontból azonban azért volt ez különösen fájó, mert hazai pályán szenvedett vereséget csapatunk. Pénteken idegenben igyekszik az ÉTV-Érdi VSE együttese visszaszerezni azt a két pontot, amelytől ősszel elesett. Bognár Barbara már nagyon várja a találkozót, bízik benne, egységes lesz a csapatunk. A meccset egyébként 17.30-tól a SportKlub is közvetíti. Mire számítasz a Vác ellen? Szeretnénk visszaszerezni azokat a pontokat, amelyeket elvesztegettünk a bajnokság elején, az a vereség mély nyomokat hagyott bennünk. Bízom benne, hogy tanultunk a hibáinkból, sokat beszélgettünk a találkozóról. Taktikailag nagyon felkészültünk, igyekszünk a lehető legtöbbet kihozni magunkból. A teljesítményedre milyen hatással van, hogy lassan két hete nem játszottatok tétmeccset? Kétféle játékos létezik ebben a kérdésben is: van, akinek jól jön egy kis pihenő, hogy kikerüljön rövid időre a teljesítménykényszerből, már ami a meccseket illeti. A másik szívesebben játszana minden héten. Én előbbibe tartozom, de már nagy a „meccséhségem”. Jót tett az elmúlt néhány nap. Egyébként is azt látom, jól érzed magad Érden. Valóban így van, örülök, hogy két éve ide szerződtem. Ráadásul a párom is akkoriban igazolt a fővárosba, így azóta ismét együtt élünk Érden. A párod szintén kézilabdázó: nem mentek egymás idegeire, hogy mind a ketten élvonalbeli játékosok vagytok? Nekem az a természetes, hogy kézilabdaközegben mozgó emberek vesznek körbe. A családomban és a baráti társaságomban is többen kötődnek ehhez a sporthoz. Megbeszéljük a legfontosabb történéseket, de nagyjából már tudjuk, mikor, mennyi tanácsot szabad adni a másiknak. Egymás meccseire azért kijártok? Én az övéire ritkábban, mert általában ezt a program nem teszi lehetővé, ő eddig inkább meg tudta oldani. Pedig nagyon szeretem, ha kijön és a lelátón nézi végig a meccsünket. Biztonságérzetet ad. Akkor ott a helye Vácon pénteken! Jó lenne!

Kisfaludy kemény meccset vár a Békéscsaba ellen

2013. február 8. 16:00
Rovat: 
Interjú
Korosztály: 
Felnőtt
Fél évet töltött Békéscsabán Kisfaludy Anett, így sikerült kiismerni a csapat egyedi stílusát. Tudja, hogy nehéz mérkőzés vár az ÉTV-Érdi VSE-re szombaton, de bízik benne, hogy egy győzelemmel közelebb kerül az együttes az általa is áhított bajnoki harmadik helyhez. Adja magát a kérdés, mire számítasz egykori csapatod, a Békéscsaba ellen? Természetesen győzni szeretnék, de tudom, hogy nehéz meccs lesz. A Békéscsabának agresszív, kemény a védekezése, de bízom benne, hogy együtt lesz a csapatunk és a hazai pálya előnye is mellettünk lesz. Mostantól minden találkozót meg kell nyerni ahhoz, hogy az ÉTV-Érdi VSE elérje a remélt eredményt, a harmadik helyet. Nem teher ez? Ez mindenkire másként hat. Profi sportolók vagyunk, mégis vannak, akikre egy ilyen nyomás teherként nehezedik. Engem inkább motivál. Ezt fejben kell jól kezelni. Ebben persze azért még nekem is van miben erősödnöm! Amikor idekerültem Érdre, nem mindig sikerült megfelelően koncentrálnom. Még most is előfordul, hogy ha egy helyzetem nem megy be, akkor meccs közben is képes vagyok rajta rágódni. De ahogy tapasztaltabb és persze idősebb vagyok, úgy sikerül ezen túljutnom és fejben is sokkal jobban ott lennem a mérkőzéseken. Idővel talán épp ez a fejlődés segít majd ahhoz, hogy a felnőtt válogatottban is számítsanak rád… Bár bemutatkozhattam 2011-ben, de nem sikerült stabil helyet szereznem. Úgy érzem, még sokat kell tanulnom. Nem élem bele magam soha, semmibe, inkább teszek érte, hogy a többi már ne rajtam múljon. Egyébként hogy érzed magad Érden? Már három éve élek itt, igaz, egyedül, de mára sikerült megtalálnom a helyem. Több ismerőst is szereztem és sok időt töltök Török Petrával. Tíz éve élek egyedül, 12 éves korom óta igazából csak magamra számíthatok. Kollégista lettem, nekem kellett megoldanom mindent. Hiába szerettem volna, a családom nem lehetett velem. Megszoktam, persze voltak nehéz időszakok! Ráadásul nemcsak az egyedüllétet, hanem azt is nehéz volt megszokni, hogy egy faluból, Beledről elkerültem egy nagyvárosba, Győrbe. A családoddal milyen gyakran találkozol? Sajnos ritkán. Legutóbb karácsonykor voltam otthon, akkor láttam a testvéreim is. Szerencsére van, hogy anyukám azért meglátogat, olyankor nagyon boldog vagyok. Ő finomakat főz, vár haza, nekem pedig csak az a dolgom, hogy az edzésre figyeljek. Mi a kedvenc főztöd? A húslevesét és a vadpörköltjét nagyon szeretem! Jövő héten megyek haza, remélem meglep majd valamelyikkel!

Janurik Kinga olvasni szeretne az arcokból

2013. január 31. 20:00
Rovat: 
Interjú
Korosztály: 
Felnőtt
Harcos, kemény, talán egy kívülállónak olykor öntörvényű. Janurik Kinga soha nem mondaná ki, de volt már olyan pályafutása során, hogy rajta múlt a csapat sikere. Tudja ő is, az egyik leghálátlanabb szerep a kapusoknak jut, de bízik benne, szombaton, a Siófok elleni meccs után mosollyal az arcán vonulhat be az öltözőbe társaival. Mire számítasz a szombati, Siófok elleni találkozón? Jó meccset várok, a győzelem az elvárható eredmény tőlünk. Ez viszont az elvárható mondat tőled, de mostanában elég hullámzó teljesítményt nyújtott a csapat. Amit meg kellett volna nyerni, elveszítette, aztán nem várt, nagyarányú gólkülönbségű győzelmet aratott… Valóban félő volt néhány meccsen, hogy melyik „arcú” csapat lép pályára, de azt gondolom, a Kiskunhalas ellen már úgy játszottunk, ahogy elvárható volt tőlünk és a Győr ellen is voltak szép időszakaink. Amikor egy visszafogottabb csapat megy ki a pályára, borítékolható az eredmény. Persze volt már olyan, hogy rosszul kezdtünk, de a meccs végére sikerült felpörögni és megnyerni a találkozót. Azt persze még az öltözőben nem tudom eldönteni, mire számíthatunk. Mi mindenesetre mindig nyerni szeretnénk és úgy érzem, magunkra találtunk a Kiskunhalas ellen! Azt hiszem a leghálátlanabb szerep nektek, kapusoknak jut. Ha nyer a csapat és jól védtél, természetes, de ha kikaptok, könnyen megvádolnak, hogy rajtad múlt. Ez valóban így van, de már megszoktam. Sok múlik a védelmen is, de én biztonságban érzem magam a védelmünk mögött. Az edzésen úgy láttam, a futballt is nagyon szereted, akár mezőnyjátékosként, akár kapusként kell játszanod. Honnan ez a szerelem? A nővérem focizott, így én is kipróbáltam. Szeretem, amikor az edzésen focizunk a lányokkal, jó kikapcsolódás. Egyszer a testnevelőtanárom azt mondta, mi lenne, ha kipróbálnám a kézilabdát és valahogy nem is volt kérdés, hogy kapus leszek. Hálátlan szerep, vagy sem, én szeretek az lenni. Janurik Kinga Volt már olyan, hogy te nyertél meg a csapatodnak egy meccset? Ezt én nem tudnám megmondani. Vagy csak szerénykedsz… Én ilyet nem mondhatok ki… Talán a Siófok elleni meccset te döntöd majd el? Rajtam és a hosszú ujjú pólómon, ami mindig rajtam van, nem fog múlni!

Tizennyolc éves debütáns

2013. január 28. 22:00
Rovat: 
Interjú
Korosztály: 
Felnőtt
Az ÉTV-Érdi VSE történetének legfiatalabb felnőtt NBI-es játékosa Buzsáki Nikolett, aki 18 évesen és 47 naposan, nem kisebb ellenfél, mint a Győri Audi ETO KC ellen lépett először pályára. Mindent megtesz azért, hogy stabil NBI-es kézilabdázó válhasson belőle és tudja, hogy még rengeteget kell tanulnia ehhez. Rögtön a BL döntős ellen kezdtél, nem semmi… Izgultam is rendesen, ami azt illeti. A lányok nagyon kedvesek voltak és nyugtatgattak, hogy minden rendben lesz, aztán ettől egészen meg is nyugodtam. A bemelegítésnél és az első félidőben nem is volt gond, csak a szívem majd kiugrott a helyéről, mikor Edina szólt, hogy mozogjak. Életemben nem izgultam még ennyire, csak az járt a fejemben, hogy úgy figyeljek Radicevic-re, mint még soha semmire és ne kapjunk rólam gólt. Tizennyolc évesen mutatkozhattál be az NBI-es felnőtt csapatban, vagyis Te vagy a legfiatalabb… Óriási megtiszteltetés és persze felelősség is. Nyáron részt vettünk az edzőtáborban a csapattal, szó volt róla, hogy esetleg majd a felnőttel is edzünk, de aztán Kamuti Réka (aki egyébként a legjobb barátnőm) lesérült és erre nem került sor. Jó lenne, ha ez nem egyszeri alkalom lenne, és egyre közelebb kerülhetnék a kerethez. Rengeteg mérkőzés van a lábadban, nem csak a juniorban, NBI/B-ben is játszol, hogy bírod? Nagyon sok a mérkőzés, ami megterhelő. Nem sok szabadidőm van, de az a cél lebeg a szemem előtt, amit még gyerekkoromban kitűztem magam elé, hogy NBI-es kézilabdázó legyek. Ezért mindent megteszek, sokszor még azt is mondták rám, hogy túl komolyan veszem ezt az egészet. Szerintem pedig e nélkül az akaraterő és alázatosság nélkül semmire sem vinném. Minden mérkőzésen a maximumot próbálom nyújtani, ami nem könnyű, mert sokat várok el magamtól. Milyen játékosnak tartod magad, milyen vagy a pályán? Nagyon gyors vagyok és erős, amit sikerül is kamatoztatnom. Sokat fejlődtem, mióta Érden játszom. Tovább gyorsultam és taktikailag is képzettebb lettem, de fiatal vagyok, rengeteget kell még tanulnom. Szinte minden mérkőzésen látok valakitől egy olyan mozdulatot, egy olyan cselt, egy védekezést, amit úgy gondolok, jó lenne eltanulni. Mennyire hangsúlyos az életedben a kézilabda, minden mást ez alá rendelsz? Ahogy mondod, ez a legfontosabb, de nem az egyetlen. Gőzerővel készülök az érettségire, külön tanárokhoz is járok, hogy minél jobban sikerüljön. Ősztől a TF-re szeretnék járni, érdekel a humánkineziológia, de valószínűleg inkább edzőire megyek. Szeretem a gyerekeket, szeretek velük foglalkozni, azt mondják az eszem is meg van hozzá, és érdekel is az edzősködés. Hogyan és mikor jelent meg az életedben a kézilabda? Négy éves koromtól táncoltam és hasonlók, a rockitól erősödtek meg a lábaim. Rokonunk, Gálhidi Zsuzsa néni egyszer nálunk járt és lenyomatott velem tíz fekvőt kilenc évesen. Azt mondta jó erős kiscsaj vagyok, próbáljam ki nála a kézilabdát – nem volt visszaút, fél évvel később mikor döntenem kellett, az új élmények, a csapattársak és minden egyéb a kézilabda felé billentették a mérleget. A családodtól minden segítséget meg kapsz? Igen, nagyon szerencsés vagyok-e tekintetben. Nyugodtak otthon a körülmények és mindenben támogatnak – nekem tényleg „csak” teljesítenem kell. Sportos családból jövök, így ezzel nem volt gond, nem csak megértik, maximálisan támogatják is a karrierem. Apró dolgokban is tetten érhető ez, mert például egyre inkább oda figyelek arra, hogy mit eszem, és Anyukám ebben óriási segítség, reggelente egész napra elég ennivalót készít nekem, aztán már csak vacsorázni érek haza. Mennyire sikerült megismerned a felnőtt csapattársaid, hogyan fogadtak? Pénteken nagyon későn értünk haza Győrből, sehogy sem tudtam volna már közlekedéssel haza menni. Tóth Timi gyakorlatilag kétsaroknyira lakik tőlem, összegyűjtöttem minden bátorságom és megkértem vigyen el. Alig ismertük egymást, nem sok időt töltöttünk még eddig együtt, gyakorlatilag az edzőtáborban és két meccsen, ha találkoztunk. Ennek ellenére elvitt, aztán még fél órát beszélgettünk miután haza értem. Nagyszerű kézilabdázónak és kiváló embernek tartom őt, az pedig külön jól esett, hogy ennyire közvetlen volt velem. Szóval remélem, jó úton járok.

Kovács Anna mentális tréninggel készül

2013. január 25. 10:00
Rovat: 
Interjú
Korosztály: 
Felnőtt
A keddi Magyar Kupa-találkozó után (27-19) az ÉTV-Érdi VSE pénteken ismét a Győri Audi ETO KC ellen lép pályára, ezúttal bajnoki mérkőzésen. Bár a felkészülés ezúttal rövidebb volt, Szabó Edina vezetőedző igyekezett összetenni az együttest az újabb összecsapásra. Kovács Anna úgy érzi, tanultak a hibákból és igyekeznek meglepetést szerezni. Hogy értékeled a keddi Magyar Kupa-mérkőzést? Az edzőkkel és a csapattal együtt videón kielemeztük a találkozót, érdekes volt látni, hogy mennyi jó megoldást sikerült megvalósítani. Én belülről sokkal rosszabbnak ítéltem a teljesítményünket. Nemcsak az utolsó tíz percben nem éreztem, hogy összeállna a játékunk, az egész találkozón nem volt az a biztonságérzetem, mint máskor. Visszanézve a keddi meccset azonban már másként látom az akkori szereplésünk. Úgy tűnt, sikerült összezavarni a Győrt. Nem félsz attól, hogy péntekre sokkal jobban felszívják magukat? Valóban nagyon sok labdát elszórtak, több támadást nem tudtak befejezni. Mégsem gondolom, hogy másként készülnének majd, mint máskor a bajnokikra. Nekik is fontos, hogy mindent beleadjanak, hiszen egy-egy támadást a Bajnokok Ligája-meccsekre is tudnak finomítani. Persze azért az a cél, hogy meglepetést tudjunk szerezni nekik, mindent beleadunk majd! Mennyire vagy maximalista ember? Jó kérdés, azt hiszem, az vagyok. Igyekszem mindig, mindent beleadni, jól játszani, kiszolgálni a társaim, minél több gólt dobni, és ha esetleg nem megy annyira a játék, akkor más területen segíteni: passzolásban vagy éppen a védekezésben. Hogy érzed, eddig mennyit hoztál ki magadból? Szerintem jól kezdtem ezt a szezont, két vagy három meccset kellett csak kihagynom egy sérülés miatt, de ez sem okozott különösebb törést a játékomban. Ki segít abban, hogy még jobb legyél? Természetesen az edzőnk, Edina, másrészt Wolf Alexandra, akivel nemcsak a sportpályán, hanem azon kívül is nagyon jól megértjük egymást. Saját magammal is sokat foglalkozom, mentális tréninggel készülök a meccsekre. Édesanyám - aki hisz a mentális dolgokban – tanította a módszert, amelyet mindig alkalmazok, mielőtt elindulok a sportcsarnokba, vagy vidéki meccsek esetén a csapattalálkozóra. Otthon, néhány perc nyugalomban mondogatom jelen időben, hogy jó leszek, jól védekezem, sok gólt dobok és hasznára leszek a társaimnak. Lehet, van, akinek ez furcsán hangzik, de én hiszek benne és úgy érzem, nekem használ is.

Szekeres: Nem feltett kézzel lépünk pályára!

2013. január 21. 22:00
Rovat: 
Interjú
Korosztály: 
Felnőtt
Csapatkapitányként nagyobb a felelőssége, ő azonban, mivel maximalista, igyekszik megfelelni ennek a posztnak. Szekeres Klára pályafutása legsikeresebb évén van túl, de bízik benne, az ÉTV-Érdi VSE az idén sem okoz csalódást. A héten két nehéz találkozó vár a csapatra a Győri Audi ETO KC ellen, hiszen a két együttes kedden Magyar Kupa-, míg pénteken bajnoki mérkőzést vív egymással. Szombaton a Kiskunhalas ellen egy nagyon fontos győzelmet szerzett a csapat. Megszakíthatja ez azt a hullámzó teljesítménnyel teli időszakot, amelyben mostanában volt a csapat? Bízom benne, hiszen a pozitív élmények összekovácsolnak bennünket. A debreceniek elleni, húszgólos győzelemnek is örültünk, de a mostani sikert sokkal többre tartjuk, nagyobb a súlya a bajnokságban. Mi segített neked, amikor nehezebb időszakot élt át a csapat? Ilyenkor igyekszem kibeszélni magamból, amit érzek. A futballista párom sokat segít, tudja, mi játszódik le ilyenkor egy játékosban. Másokkal is igyekeztem beszélgetni a nehézségekről, hiszen úgy érzem, onnantól mindig sikerül túllendülnöm, reálisabban látni az adott helyzetet. Csapatkapitányként nincs plusz teher rajtad, hogy neked példát is kell mutatni? Maximalista vagyok, mindig megpróbálok megfelelni ennek a posztnak és teljes erőbedobással odatenni magam. Nem tudom, mennyire várják el tőlem a többiek, de korábban azt tapasztaltam, a csapatkapitányok mindig hozzátettek valami pluszt akár cselekedetekben, akár egy-egy jó mondattal. Igyekszem én is eszerint megfelelni a pozíciómnak. Tavaly te lettél a csapatkapitány, az ÉTV-Érdi VSE kijutott pályafutása során először a nemzetközi porondra, bronzérmet szereztél a magyar válogatottal az Eb-n és megválasztottak az év legjobb védőjátékosának. Nem rossz év… Évek óta ez volt a legsikeresebb évem, idén is elégedett lennék egy hasonló esztendővel. A célok persze most sem változnak: a klubcsapattal szeretnék érmet szerezni és akkor a másik cél is teljesül, vagyis ismét indulhatunk nemzetközi kupában. Télen pedig világbajnokságot rendeznek, azon is jó lenne hasonlóan eredményesen szerepelni, mint az Európa-bajnokságon! A célok elérésében akár a héten következő két mérkőzés is segíthet, bár a Győr ellen kell mind a kétszer pályára lépni. Annak nem örülök, hogy ilyen kevés idő van a két mérkőzés között, de meg lehet a pozitív oldalát is ragadni – nem kell kétszer készülni rá. De az ideális mindenképp az lenne, ha több idő telne el a két Győr elleni meccs között. Jobb, erős csapatok ellen egyébként jobban szeretek játszani, hiszen ilyenkor derül ki igazán, mit tud a csapat, ezekből lehet igazán építkezni. Készülök rá, ahogy a csapat is. A Győr hazai pályán mindenkit nagy gólaránnyal győz le, ők a találkozó esélyesei, mégsem gondolom, hogy feltett kézzel lépünk majd pályára.

Támogatóink