Interjú

Korosztály: 

Két rutinos játékosunk hosszabbítása után első új igazolásunkat jelentjük be. Háfra Luca a Pénzügyőr csapatától érkezik.

Háfra Luca a Pénzügyőr csapatánál játszott eddig ebben a szezonban. A fővárosi együttes nehéz helyzetbe került és ki is zárták az NBI/B-s bajnokságból, így már tavasszal szerződtetni tudtuk a fiatal balszélsőt, aki akár pályára is léphet a hátralévő mérkőzéseken, de Simics Judit a következő idényben mindenképp számít rá.

Luca, nővérét Noémit követve Gyömrőn kezdett kézilabdázni, majd kis idő múlva a Ferencvárosnál Simics Judit keze alatt pallérozódott. Az élvonalban a 2018/19-es szezonban mutatkozott be zöld-fehérek felnőtt csapatában, ahol első gólját is megszerezte. Onnan igazolt az Alba Fehérvárhoz. Székesfehérváron első idényében 26 meccsen 22 gól volt a mérlege. 2022 tavaszán került a Pénzügyőrhöz, ahonnan most egy év után távozik.

 „A Pénzügyőr csapata feloszlott szezon közben, így jött lehetőségként az Érd megkeresése, aminek nagyon örültem. Simics Jucóval a Ferencvárosnál hat évig dolgoztam együtt. Folyamatosan lépkedtünk feljebb a ranglétrán, majd a legvégén bajnokok lettünk a korosztályunkban. Jucóval így a csúcson fejeztük be az utánpótlás időszakot. Ha az idei szezonban pályára léphetek akkor mindenképpen segíteni szeretnék a bennmaradás kiharcolásában. A következő szezonban szeretném a saját teljesítményemet magasabb szintre emelni, és ha NBI/B lesz akkor segíteni a csapatnak a biztos feljutás elérésében.” – nyilatkozta új balszélsőnk.

Sok sikert kívánunk érdi színekben!

Hajrá Érd!

Korosztály: 

Vezetőedzőnk maradása után eldőlt, hogy Dávid-Azari Fruzsina és Sztankovics Réka is Érden folytatja a következő szezonban. Ráadásul mindkettőjükre fontos szerep hárulhat fiatal csapatunkban!

Dávid-Azari Fruzsina a szezon elején érkezett Érdre és bár máshogy képzelte el ezt az idényt, bízik benne, hogy jövőre több sikerélményben lesz része a csapatnak. Ebben a szezonban jelenleg 76 góljával csapatunk harmadik legeredményesebb játékosa elárulta, hogy izgatottan várja az új kihívásokat.

"Nagyon jól érzem magam Érden, megszerettem a közeget és nekem az is fontos, hogy összeegyeztethető itt a kézilabda a családdal. Sajnálom, hogy ez a szezonunk eddig így alakult és már csak matematikai esélyünk van a bennmaradásra. 18 éve az NB I-ben játszom, érdekes, de korábban még nem szerepeltem az NB I/B-ben. Abban bízom, hogy a következő szezonban több sikerélményben lesz részünk. Komoly felelősségem lesz nekem is, hiszen még nem voltam olyan szerepben, hogy valószínűleg én leszek az egyik legidősebb játékos. Ez nagy kihívás számomra is és szeretnék szép sikereket elérni a csapattal" - nyilatkozta honlapunknak jobbszélsőnk.

Az első félévben hosszabb időszakot kellett kihagynia Sztankovics Rékának, a visszatérése óta azonban több jó meccse is volt. A 2020-ban érkezett beállóra is kulcsszerep várhat jövőre.

”A szezon kezdetén volt egy kisebb egészségügyi problémám, de szerencsére abból egészségesen visszatértem. Utána személy szerint jól sikerültek a mérkőzéseim, most pedig még küzdünk a bennmaradásért, de nincs egyszerű dolgunk. Azért döntöttem úgy, hogy maradok, mert szeretek Jucóval (Simics Judit) együtt dolgozni és meg tudtunk állapodni a folytatásról. Ha jövőre NBI/B lesz, akkor mindenképpen a visszajutást kell megcéloznunk. Nekünk tapasztaltabb játékosoknak pedig segítenünk kell majd a fiatalokat akár példamutatással az edzések vagy a játék terén, akár úgy, hogy ha bármilyen kérdésük van, akkor nyugodtan tudjanak hozzánk fordulni.”

Sok sikert kívánunk játékosainknak jövőre is érdi színekben! Hajrá, Érd!

Korosztály: 

Pécsi Villő a szezon eleji alapozás közepén sérült meg, majd októberben újabb kényszerpihenőre kellett mennie. Fiatal balszélsőnk azóta szerencsésen túl van a rehabilitáción, a legutóbbi két mérkőzésen már pályára is lépett, sőt a Győr ellen sikerült betalálnia is. Vele beszélgettünk.

Minden még tavaly nyáron kezdődött…

Az alapozás második hetében, az edzőtáborban sérültem meg, pont egy felkészülési meccs előtt. Részlegesen elszakadt a belső oldalszalagom. 2,5 hónapot hagytam ki. Nagy lelkesedéssel és örömmel visszaálltam edzeni, majd két hét után az Achilles-ínem is beszakadt. Így sajnos megint egy 2,5-3 hónapos kényszerszünet következett. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy egyiket sem kellett műteni. Ezután végeztem a rehabilitációt, most pedig már úgy érzem, hogy jó állapotban vagyok és felkészültem a továbbiakra.

Hogy zajlott így az elmúlt időszak?

A csapat gyógytornászával,Kriván Andrással készültem a visszatérésre. Ő segített mindenben, hogy felerősítsük a térdemet ill. a lábizmokat, hogy a jövőben ne történjen nagyobb probléma. Lelkileg pedig próbáltam pozitívan hozzáállni és erősíteni magamban, hogy minden rendben, nem lesz semmi baj. Az lebegett a szemem előtt, hogy pár hét és ismét pályán lehetek.

Februárban két mérkőzésen is pályára léptél az Érd színeiben, míg kölcsönben a SZISE csapatánál is játszottál. Milyen érzés volt ismét a pályán lenni?

Nagyjából fél év kihagyás után ki voltam éhezve a kézilabdára. Szavakba se tudom önteni mennyire jó érzés volt ismét pályára lépni. Az még egy pluszt hozzáadott, hogy a Győr ellen játszottunk a visszatérő meccsemen, ráadásul még gólt is tudtam lőni. Összességében minden pozitív megtörtént velem ezekben a napokban.

Emellett egyetemre jársz és már játékvezetőként is kipróbáltad magad.

Első évemet kezdtem nappalin a TF edzői szakán. Elég nehéz összeegyeztetni az edzésekkel, de igyekszem ott is megfelelni mindenben.

Kiskorom óta a kézilabdában élek, érdekel az edzősködés is, de nagyon élvezem a játékvezetést is. Jó lehetőségnek tartottam ezt annak idején, amikor elkezdtem.  Más szemszögből is figyelhetem a játékot, nem csak játékosként. Fiataloknak szoktam meccseket fújni (pont most hétvégén is megyek) és bíróként tudjuk még tanítani is őket.

Visszatérve Érdre. Nehéz helyzetben vagytok most a csapattal, hogy látod az előttetek álló időszakot?

Még senki nem adta fel a bajnokságot. Mindenki szeretne bent maradni az NB I-ben és ennek érdekében mindent meg is fogunk tenni. Simics Judittal élvezem a munkát, szerintem lendíteni tudott a csapaton. Sokat tanulunk tőle taktikailag és nagyon jó edzéseket is tart. Bízunk a pozitív folytatásban.

Sérülésmentes évet és sok sikert kívánunk!

Hajrá Érd!

Fotó: Balogh István

Rovat: 
Korosztály: 

Ahogy beszámoltunk róla Simics Judit lett az Érd felnőtt kézilabdacsapatának vezetőedzője. A korábbi kiváló játékos a múlt héten még a férfi kézilabda-világbajnokságon figyelte a mérkőzéseket, de kedd óta már az Érd Arénában tart edzést. Vele beszélgettünk első benyomásairól és az előtte álló kihívásokról.

Gratulálunk a kinevezéshez. Hogy fogadtad elsőre a felkérést?

Meglepődtem, nem számítottam rá, de a kialakult helyzet szerintem mindenkit váratlanul ért.
Az első meglepettség után azon kezdtem gondolkodni, hogy milyen lehetőséget ”dobott” elém az élet. Ilyenkor az ember persze megfontolja és én arra jutottam, hogy nem szabad elszalasztani. Nem könnyű a feladat, de úgy gondolom, hogy még bármi lehet a végkifejlet. Ezen felül én is szeretném megmutatni, hogy az utánpótlás edzői pálya után ezen a szinten is képes vagyok értéket hozzátenni.

A múlt hét óta kint voltam a férfi kézilabda-világbajnokságon és a reptérről egyből Érdre mentem. Felfokozott hangulatba kerültem a napokban.

Felnőtt NB I-es csapatnál ez az első megbízatásod. Mennyivel kell majd máshogy nekiállni a munkának, mint az utánpótlás korosztálynál?

A kézilabda az mindenhol kézilabda, de természetesen azért nem egyforma. Az utánpótlás sem ugyanaz, mint a felnőtt, mint ahogy a férfi sem ugyanolyan, mint a női. A szabályok ugyanazok, de a sebesség, erő és még a taktikai dolgok is különbözőek. Nekem is nehezebb lesz és az ellenfelek is komolyabbak, úgyhogy minden szempontból kihívás lesz A legjobb tudásom szerint igyekszem majd csinálni. Nem voltam még ilyen helyzetben, hogy bajnokság közben kell egy csapatot átvenni. Ez így teljesen más, mint szezon elején. Ilyen rövid idő alatt nem lehet mindennel foglalkozni.

Milyenek az első benyomások?

Az egész társaságon azt éreztem, hogy szeretné előrelendíteni ezt a helyzetet. Fontos, hogy azt látom a csapat motivált, menni akar előre. Három edzés volt eddig és a lányok próbálják teljesíteni az általam kért utasításokat. Persze nem szeretnék egyszerre sokat sem rájuk zúdítani rögtön az elején. Természetesen vannak dolgok, amiken szeretnék változtatni, de fokozatosan haladunk majd.

Pénteken máris egy nagyon fontos mérkőzés áll az Érd előtt. Nem sok idő maradt felkészülni a Békéscsaba ellen.

A legfontosabb, hogy úgy menjünk oda, hogy szeretnénk nyerni. Nem lehet más gondolatunk, csak a győzelem. Ha ez mégsem sikerül, akkor is adjunk bele mindent, ami a csövön kifér és hozzuk ki a legjobbat a lehetőségeinkből.

A csapat mindig az edző lenyomata. Hosszú távon ők fognak engem minősíteni, a játékos pedig saját magát a pályára tett produktummal. Én ebben tudok nekik segíteni és ők pedig nekem. Ennek mindenki maximális akarattal indult neki. Szeretném, hogy a legtöbbet hozzuk ki az első meccsből.

Mi lehet erre az évre a reális célkitűzés?

Figyeltem a bajnokságot. Láttam több meccsét is az Érdnek. Arra most nem volt idő, hogy elkezdjek számolgatni. A pénteki meccs van egyelőre fókuszban. Nem szeretnék olyat kérni a csapatomtól, amit nem tanítottam meg. Erre kell még idő. Türelmesnek kell lennem a játékosokkal és megtalálni azt, hogy rövid távon mivel tudok lendíteni rajtuk.

Úgy kell nekiállnunk, hogy a bennmaradást tűzzük ki célul és ehhez csináljunk meg taktikában, edzésmunkában és hozzáállásban is mindent az elkövetkezendő időben. A mostani helyezésnél csak jobb lehet, rosszabb már nem. Meccsről meccsre haladjunk és hozzuk ki magunkból a legjobbat. Ha ez elég lesz a bennmaradáshoz, akkor mindenki örülni fog. Sok meccs van még, így esélylatolgatásba nem mennék bele.

Köszönöm mindenkinek, aki szurkol nekem és a csapatnak. Rengeteg támogató üzenetet kaptam az elmúlt napokban. Nagyon jól esik, hogy a kézilabdás kollégák is biztató szavakkal indítanak utamra itt az NB I-es mezőnyben.

Sok sikert kívánunk!

Hajrá Érd!

Korosztály: 

Kerekes Laura élete első NB I-es mérkőzését játszotta szerdán a Dunaújváros ellen és rögtön két góllal tette le névjegyét a legmagasabb osztályban. A mérkőzés után vele beszélgettünk.

Laura az előző idényben érkezett a Dabas csapatától és 48 mérkőzésen lépett pályára a serdülő-, ifjúsági-, és NB II-es csapatokban, ahol 130 gólt lőtt.

Fiatal játékosunk eddig az utánpótlás gárdáknál kapott lehetőséget és idén minden sorozatot figyelembe véve 20 mérkőzésen lépett pályára, 89 találatot szerezve. Az idény elejétől csatlakozhatott a felnőtt csapat edzéseihez is és nem váratott magára sokáig a bemutatkozás sem az NB I-ben. Első mérkőzése után beszélgettünk vele az élményeiről.

Mikor tudtad meg, hogy játszani fogsz és hogy érezted magad a pályán?

Meccs előtt két nappal már készültünk arra, hogy játszani fogok. Roland közölte, hogy „most ugrik a majom a vízbe”, ráadásul így a mélyvízbe sikerült, mert kezdőként kaptam lehetőséget. – kezdte az interjút felnőtt csapatunk legifjabb tagja.

Azt hiszem nem kicsit voltam megilletődve az elején, hiszen azért ez egy nagy lehetőség. Viszont utána belerázódtam a dolgokba és jött a ritmus és jött minden.

Hogy láttad a DKKA elleni meccset?

Nagyon hullámzó volt és nagyot küzdöttünk. Volt sok fent és lent, de próbáltuk a legjobbat kihozni a mai meccsből. Természetesen az volt a cél, hogy nyerjünk. Volt egy-két olyan periódus, amikor több góllal elengedtük a Dunaújvárost és azt már nem nagyon tudtuk visszahozni a végén, ez döntött végül.

Milyen érzés volt első góljaidat megszerezni az NB I-ben?

Őszintén nagyon jó érzés! :) Egyébként nem számítottam rá. Egyszer csak jött egy ötlet, hogy na akkor most lőjek, sőt kétszer is egymás után. Fogalmam sincs honnan jutott eszembe, de végül jól sült el.

A gólok után felszabadultam, nem nyomott össze a hatalmas csarnok, a lelátó és a sok ember. Utána már gólpasszokat is adtam, tökéletes volt.

Most, hogy belülről is megtapasztaltad, mekkora a különbség az eddigi osztályok között, ahol játszottál?

Elég nagy a különbség az ifi, NB II és az első osztály között. Sokkal nagyobb testtömeg és magasság ellen kell dolgozni. Most a legfőbb célom, hogy plusz izmot szedjek fel, mert elég kicsi vagyok a többiekhez képest.

Gratulálunk és további sok sikert kívánunk!

Hajrá Érd!

Korosztály: 

Felnőtt csapatunk a múlt héten ismét edzésbe állt és az előtte álló feladatokra összpontosít. Hadfi Grétával ezekről és a csapat eddigi szerepléséről is beszélgettünk, valamint kapusunk mesélt az elmúlt két hét történéseiről is.

Győzelemmel kezdte a bajnokságot a csapat, majd a sorsolás úgy hozta, hogy nehéz meccsek következtek. Milyen volt a bajnokság első szakasza?

Tudtuk, hogy az első meccs milyen fontossággal bír és azt követően igyekeztünk minél jobban kihasználni a következő mérkőzéseket. Az összeszokás és az új játékosok beilleszkedése volt a legfőbb cél. Ezek többé-kevésbé sikerültek is. Személy szerint a Kisvárda ellen elveszített találkozó miatt vagyok nagyon csalódott. Ott lehet hiányérzetünk, hiszen az egy nyerhető mérkőzés volt, de abból is tanulni kell a jövőre nézve.

 A saját teljesítményeddel mennyire vagy elégedett eddig?

Szerintem egy sportoló, aki maximalista sosem tud teljes mértékig elégedett lenni, pláne, ha az a teljesítmény pontokban nem nyilvánul meg. Nyilván örülök a védéseknek és szeretném, ha minél több lenne, de azt érzem, hogy az igazi kiugró eredményhez még dolgozni és tanulni kell.

Október végén kaptatok egy szabad hetet, mivel telt ez a pár nap?

Lehet túlzóan fogalmazok, de ez a hét nekem olyan volt, mint egy megváltás. Viccelődtem is a családdal, hogy szülinapot, karácsonyt mindent bepótoltunk az elmúlt évekből. Ritkán vagyok ennyit otthon, mert nyáron sem szoktam sokat, így tartalmasan és aktív pihenéssel telt ez az idő. Sokat voltam öcsémmel, koncerten is jártam, úgyhogy ilyen értelemben is hasznos volt az az egy hét.

Az előző héten ismét munkába álltatok, mi lesz a legfontosabb még a következő időszakban?

Fokozatosan kezdtük a múlt hetet, Roland és Szveti is figyelt a pihenő utáni fokozatos terhelésre. De a hét végére már dupla edzéseken vettünk részt. Lesz haszna annak, amit most a válogatott szünet alatt csapatszinten gyakorlással tudunk tölteni. Több edzőmérkőzésünk is lesz, a hó végén pedig Magyar Kupa, úgyhogy nem fogunk unatkozni.

Tudat alatt már bennünk van, hogy a decemberi bajnokik nagy hangsúllyal fognak bírni a végelszámolásnál, így az edzőmeccsek is azt szolgálják, hogy majd az év végén minden klappoljon és úgy jöjjön ki a lépés, ahogyan mi szeretnénk.

Mennyire tudjátok követni az Európa-bajnokságot, a válogatott szereplését?

Követjük a meccseket természetesen, amelyik találkozót tudom, mindegyiket figyelemmel kísérem és nézem, nem csak a magyarokat. Szurkolunk a lányoknak a minél sikeresebb szereplésért. Nekem más miatt is fontos ez az Eb, mert ebből fogom írni a szakdolgozatomat, így ilyen szemmel is nézem a meccseket, nem csak szurkolóként.

Sok sikert és további jó munkát kívánunk!

Hajrá Érd!

Rovat: 
Korosztály: 

Egy hete lépett pályára utoljára felnőtt csapatunk a válogatott szünet előtt. Vezetőedzőnk, Horváth Roland értékelte a mögöttünk lévő időszakot.

Hat meccsen van túl a csapat, ebből egy győzelem született eddig, de hozzátartozik, hogy a bajnokság elején nehéz sorsolással kellett szembenéznie az érdi lányoknak.

Tisztában voltam vele, hogy ez egy nagyon nehéz szakasz lesz az évben. - Kezdte Horváth Roland. -Tudtam, hogy a NEKA és a Kisvárda ellen lehet esélyünk. Előbbit sikerült is megvernünk, a Kisvárdát sajnos nem. Olyan sérülések nehezítették azon a meccsen a dolgunkat, hogy az nagyban befolyásolta a végkimenetelt, Illetve sokat segített volna, ha a helyzeteinket tudjuk értékesíteni. 4 ponttal számoltam, de sajnos csak kettő lett belőle. A többi találkozón az volt a cél, hogy tudjunk jó periódusokat játszani illetve lássam, hogy azok a fiatalok, akik most érkeztek tudjanak fejlődni. Kisebb-nagyobb sikerrel ezek meg is valósultak. De még rengeteget kell dolgozni, hogy meccsekről meccsekre tudjunk nyerni.

Több új játékos is érkezett az együtteshez a nyáron, az ő további beépítésük is kulcsfontosságú lehet a következő hetekben.

Több fiatal játékosunk is ugye másik osztályból érkezett, nekik is még nagyon sokat kell dolgozniuk. Van aki előrébb tart, de van akinek több időre van szüksége ahhoz, hogy észre vegye: az NB I sokkal több tudást és sokkal több munkát kíván. Én is várom, hogy mikor lendülnek be azok, akikre számítok, de nyilvánvalóan nem lehetek türelmetlen, hiszen ehhez idő kell.

November 23-án a Magyar Kupában lép pályára legközelebb az Érd, majd december 7-én a Dunaújváros ellen folytatódik a bajnokság.

Rengeteg edzéssel és sok edzőmeccsel készülünk a következő időszakra. Sokat kell a csapatnak játszania, hogy az együtt töltött idő megoldja azokat a problémákat, amelyekkel szembe nézünk. Ez most a legfontosabb.

Egy hetes pihenő után állunk neki újra edzeni. Tudjanak pihenni és regenerálódni főleg azok, akik rengeteget játszottak. Elsősorban ezek most a lényegesek. Ahogy közelednek a meccsek, úgy fókuszálunk majd rájuk. A Magyar Kupára különösebben nem készülünk még.

Vezetőedzőnk egyébként  megszerezte a legmagasabb edzői minősítést. Elvégezte az MKSZ és az EHF közös nemzetközi képzését, így EHF Pro-licensz kézilabdaedzői oklevelet vehetett át.

Ez a legmagasabb edzői végzettség Magyarországon, első osztályú edzőként mindenféleképp fontosnak tartottam elvégezni.

Gratulálunk és jó felkészülést kívánunk a csapatnak!

Hajrá Érd!

Korosztály: 

Csapatunk balátlövője a hétvégén a Debrecen ellen 7 gólt szerzett és teljesítményével bekerült az M4 Sport Kézilabda magazinjának szakértői által összeállított Hét Csapatába is! Vele beszélgettünk.

Nagyon meglepődtem, nem akartam elhinni. – kezdte Zsófi mikor először megtudta, hogy a hét csapatába is bekerült. - Biztos voltam benne, hogy volt aki jobban teljesített nálam, úgyhogy nagyon örültem neki, hogy a szakértők véleménye által bekerülhettem a hét csapatába, Cvijiccsel együtt. :) 
Persze ettől még a földön maradok és ugyanúgy csinálom tovább a dolgom, ahogy eddig.

Hét gólt lőttél a Debrecen ellen, ebből hatot a második félidőben. Hogy élted meg a meccset?

Élvezni akartam a játékot a Debrecen ellen. Roland is ezt kérte tőlünk. Szerintem kihoztam magamból mindent, annak érdekében, hogy jól tudjak játszatni. Főleg ekkora közönség előtt. Engem ez nagyon motivált. Egyáltalán nem riadtam meg, hogy szinte teltház volt a csarnokban. Természetesen ez nem jöhetett volna létre a csapattársak nélkül. Éreztük egymást a pályán, próbáltam minél több gólpasszt adni én is akár a Bozsinak, vagy Szekinek is a befutásoknál. És a többiek is segítettek helyzetbe kerülni, lezárni a falat. Nagyon élveztem a meccset, az volt bennem, hogy soha ne legyen vége! :)

Hogy érzed magad a csapatnál és milyen az idei bajnokság?

Nagyon hamar befogadtak és én is gyorsan be tudtam illeszkedni. Kezdjük egymást megszokni a pályán. Elég kiélezett a bajnokság. Négy db két pontos együttes is van, de nem szeretnénk az utolsó négyben lenni, hanem az erős középmezőnyt céloznánk meg. Nem a kieséssel akarunk küzdeni. Kíváncsian várom a bajnokság további részét.

Három évvel ezelőtt egy rövid időre a Budaörs színeiben már bemutatkoztál az élvonalban. Milyen érzés ismét az első osztályban játszani?

Teljesen új szájíz. Nagyon hiányzott. Nem is akarok elmenni az élvonalból. Most érzem, hogy mind testileg, mind fejben megértem az első osztályra. Régebben még nem éreztem, hogy ez az én osztályom lenne. Ezért is játszottam többet NB I/B-ben, hogy megerősödjek és mind játékban, mind pedig játékintelligenciában tanuljak. Most úgy érzem, hogy 21 éves koromra megérett erre az idő.

Hogy fog telni az előttetek álló pár hét a válogatott szünet alatt?

A csapat a héten pihenőt kapott. De én nem tudok meglenni edzés nélkül, és nem is szeretnék kiesni a ritmusból, úgyhogy minden reggel meglátogatom az edzőtermet. Próbálok azért pihenni és emellett sokat sétálni a levegőn, a családdal lenni.

Gratulálunk és további sok sikert kívánunk!

Hajrá Érd!

Fotó - Horváth Balázs

Rovat: 
Korosztály: 

Mindegyik utánpótlás korosztályunk már elkezdte a bajnokságot. Oláhné Balog Tündével, az utánpótlás csapatok vezetőedzőjével beszélgettünk az első mérkőzésekről és, hogy idén mit várhatunk a lányoktól.

Az előző idény végén hibátlan ifi III. osztályú gárda

Hogy indultatok neki idén a bajnokságoknak?

„Mindegyik együttes egy hat hetes felkészülésen vett részt. Nagyon jó körülmények között készülhettünk. Nagyszerű volt, hogy a csapataink együtt gyakorolhattak, így egymás játékosait is láthattuk és az edzők is tudtak segíteni egymásnak. Az új szezonra nézve mindenképp vannak érmes elképzeléseink.” – kezdte Oláhné Balog Tünde.

Több csapatnál is korosztály váltások történtek, a serdülők így feljebb kerültek és az ifik között indulnak idén. Tavaly a serdülő eredmények voltak szépek, idén talán az ifjúságitól várhatjuk ezt?

Szeretnénk, ha az ifisek mindkét bajnokságban, ahol elindultak (NB II és az ifjúsági első osztályban) az első harmadában végeznének. Nagyon tehetséges korosztályról van szó.
Az ifjúsági III. osztályban is érdekeltek vagyunk. Tavaly ők megnyerték a bajnokságot. Sokan egyetemisták lettek a csapatból, illetve ”kiöregedtek”. A serdülő korosztályból egészítettük ki a csapatot, de azért így is dobogós helyen szeretnénk velük végezni.

A serdülő első osztályúaknál volt nagyon nagy a váltás idén.

U15-ből és a harmadosztályból jöttek fel ehhez a csapathoz, sőt még a tavalyi U14-es korosztályra is számítunk itt és így próbálunk egy új csapatot összegyúrni. Most másfajta feladattal állnak szemben az edzők és a legfőbb cél, hogy az élvonalbeli tagságát megőrizze az együttes.

Az idei U15 és U14 is most első osztályban indult. Utóbbiak két győzelemmel állnak és hatalmas eredmény, hogy idegenben a Győr ellen tudtak nyerni. Titkon reménykedünk benne, hogy mindkét korosztály bejut a felsőházba. Ezt tűztük ki célként.

A legkisebbeknél nincs tabella, de nem is az eredményes szereplés a lényeg, hanem a jövőre vonatkozóan a tapasztalatszerzés.

Szurkolóink is észrevették, hogy Kerekes Laura az utánpótlásból felkerülve már a felnőtt csapattal is készülhet.

Már tavaly is többször együtt edzett a felnőttekkel és az idei év úgy alakult, hogy szinte teljesen velük készülhet. Roland is mindig elmondja, hogy az esély megvan, hogy bekerülhessenek a felnőttekhez. Sok utánpótlás edzésen ott van, figyeli a lányokat akár az egyéni képzéseken is. Van, hogy ő tartja a foglalkozást, így testközelben vannak. Ez mindenkinek motiváló, hogy nem csak a saját utánpótlás edzőjük van ott, hanem a nagy csapat mestere előtt is teljesíthet. Biztos vagyok benne, hogy más is meg fogja kapni a lehetőséget.

Hajrá Érd!

Rovat: 
Korosztály: 

„Érd és az Aréna a második otthonom!” - Ma ünnepli 80. születésnapját Kovács Károly, testnevelő edző, az érdi kézilabdázás megalapítója. Vele beszélgettünk.

Karcsi bácsi 1 évvel ezelőtt az egykori diákjaitól kapott trófeával (Fotó: Domonkos Bálint)

- Jó napot kívánok! Az Érd női kézilabdacsapatától keresem…

- Érdi kézilabda? Jajj, de imádom! Október 13-án ott leszek! – csapott rá egyből lelkesen bemutatkozásunk után Karcsi bácsi.

- Hogy érzi magát?

- Köszönöm szépen, nagyon jól érzem magam! Kiváló a vérnyomásom, a szívem is rendben van. Az ízületekkel van kis probléma, ugye a sok tenisz és a kézilabda miatt…- folytatta a kérdésre válaszolva vidáman.

- Testnevelő tanárként kezdett el dolgozni az Ófalusi iskolában majd később az érdi 6-os iskolában.  Miért ezt a pályát választotta?

- Az általános iskolában nálunk Budajenőn nem volt testnevelő tanár és órán csak futkároztunk, fogócskáztunk. Ez nem tetszett nekem. Mondták, hogy csináljak valamit és így jutott eszembe, hogy pedagógus pályára menjek, testnevelő tanárnak.

A kézilabdával középiskolás koromban ismerkedtem meg. Nagyon jó helyre jártam, a XII. kerületi pedagógus képzőbe, amihez közel volt a Testnevelési Főiskola. A TF-esek jártak át hozzánk órát látogatni és tanítani. Szél Zoltán tartott nekünk több sportágból is remek foglalkozásokat, és ez sokat hozzá tett ahhoz, hogy a testnevelő tanári pályán induljak el. Ebből az osztály még öten választották ezt a hivatást maguknak. én pedig külön megszerettem a kézilabdát.

- Fiatal gyerekekkel tudott felnőtt kézilabdázók között nyerni, mi volt a titka?

- Nagyon tehetségesek voltak én meg értettem a kézilabdához (nevet). Több sportággal is dolgoztam, mert nem akartam, hogy az én sportágam domináljon, hanem ami a tanulókat érdekli és ezáltal a mozgást is megszeretik. A kézilabdát az érdi 6-os (ma Érdligeti) iskolában tanítottam fiúknak és lányoknak is. A lány csapattal szép eredményt értünk el és bejutottunk az országos döntőbe. 14 éves lányokkal pedig megnyertük a szentendrei és budai járási felnőtt bajnokság döntőjét. Aztán megkértek, hogy alapítsam meg női kézilabda csapatot. Ez 1977-ben történt.

- Milyenek voltak akkoriban a testnevelő órák és a kézilabda edzések? Nagy volt a különbség?

- Testnevelés órán a kötelező gyakorlatok mellett voltak a sportjátékok is, és mi kézilabdáztunk. Nagyon jól össze tudtam hozni a kézilabdát az atlétikával. Vegyük például a gyorsindulást, gyorsaság fejlesztését. Ezt úgy kapcsoltam össze, hogy eldobtuk a labdát, majd indítottuk a játékosokat, ők pedig futottak a labda után, mint az őrültek. Ez ugyanazt jelentette, mint labda nélkül, csak jobban szerették.

A tanulókat sose úgy értékeltem, hogy teljesített-e egy adott szintet vagy sem, hanem, hogy a képességeinek megfelelően dolgozott-e és ezáltal fejlődött? Így tudtam ”doppingolni” őket és megszerettetni a sportolást.

- Később elkezdett foglalkozni tenisszel is.

A tenisz ösztönösen jött. 30 éves korom körül egyszer kipróbáltam és elhatároztam, hogy ezzel is foglalkozom. Jártam bajnokságokra és az amatőrök között a 10. helyen álltam a országos ranglistán, majd a tanítványaimmal is meg akartam ismertetni a sportágat. Az érdi 6-os iskola igazgatója engedélyezte, hogy építsünk egy teniszpályát és itt oktattam felnőtteket is. A későbbiekben pedig öt országos teniszversenyt rendeztünk Érden, három különböző pályán. Hívtak egyébként Pestre kézilabdát tanítani, valamint a Pest megyei szövetségbe is dolgozni, de nem akartam ott az irodában ülni, sokkal jobban szerettem a teniszt.

- Mire a legbüszkébb ebből a sokszínű pályafutásból?

- A pedagógus pályára vagyok a legbüszkébb. Karrierem elején Ófaluban, még röplabda csapatot is kialakítottam, akikkel a megyei bajnokságban második helyezést értünk el. De a tanári pálya és a gyerekekkel, szülőkkel való kapcsolat nekem a legkedvesebb emlék.

Összességében nagyon szép volt az életpályám. Az életem valóban Érd, hiszen itt voltam 40-45 évet. A város és az Aréna a második otthonom, életem legcsodálatosabb időszakaszának helyszínei. Most is reggeltől estig figyelem az érdi kézilabdát. Folyamatosan követem az eseményeket és a meccsekre is kijárok. Találkozunk október 13-án! Hajrá Érd! – zárta felkiáltással Karcsi bácsi.

Isten éltesse sokáig!

Támogatóink