Interjú

Korosztály: 

Új állandó rovattal jelentkezünk, amelyben szeretnénk kicsit közelebbről is bemutatni játékosainkat. 13+1 kérdést tettünk fel, elsőként Kopecz Barbara válaszol.

1. Mikor és miért kezdtél kézilabdázni?

2003-ban kezdtem kézilabdázni. Egy Dunaferr-Barcelona férfi kézilabda meccs volt rám akkora hatással, hogy akkor eldöntöttem mindenképp ki szeretném próbálni a sportágat.

2. Próbáltál-e más sportágat?

Igen, 8 évig atletizáltam,illetve az atlétika mellett két évig kosárlabdáztam.

3. Kedvenc kézilabdázód?

 Ivano Balic, Görbicz Anita.

4. Ki a példaképed?

 Ivano Balic.

5. Mi a hobbid?

Szabadidőmben szeretek olvasni, kirándulni, moziba járni.

6. Kedvenc filmed/sorozatod?

A viharsziget, Maffiózók, Narcos.

7. Kedvenc színész/színésznő?

 Robert De Niro, Meryl Streep.

8. Ha lenne rá lehetőséged, akkor milyen extrém sportot vagy másik sportágat próbálnál ki?

Semmilyet. Rettegek mindentől, ami extrém sportnak minősül.

9. Hova utaznál el szívesen?

Bárhová, de legszívesebben Mexikót nézném meg.

10. Mit vinnél magaddal egy lakatlan szigetre?

Az e-bookomat és a kutyámat.

11. Kedvenc zenészed/zenekarod?

Drake, J Balvin.

12. Van-e kedvenc könyved?

Oriana Fallaci könyvei a kedvenceim, de egyébként a thrillerektől kezdve a romantikus regényekig bármit szívesen olvasok.

13. Kedvenc helyed Érden?

 Branco Steakhouse.

13+1. Ha főzőversenyt tartanátok a csapattársakkal, akkor mit készítenél nekik, amit meg tudsz csinálni?

 Hortobágyi palacsintát.

Korosztály: 

A héten beszámoltunk róla, hogy klasszis jobbszélsőt igazolt klubunk. Bódi Bernadett hosszú szünet után folytatja élvonalbeli együttesnél.  Az érkezése utáni első benyomásairól kérdeztük.
 


Mennyire volt nehéz meghozni a döntést a folytatás mellett?

- Hiányzott a kézilabda, de sokat gondolkodtam a visszatérésen. Úgy éreztem, hogy ezt az évet még biztosan végig tudom csinálni. Kell egy-két hónap, hogy visszarázódjak, mert azért 7-8 hónapja nem játszottam mérkőzést, illetve a kézilabda ezalatt az idő alatt kimaradt életemből. Biatorbágyon élünk,így örülök neki, hogy ilyen közeli csapathoz sikerült szerződnöm és megpróbálok a rutinommal segíteni a bentmaradásban.

Az utóbbi időben nem a kézilabda szerepelt nálad az első helyen. Mennyire követted a bajnokságot és a csapatokat?

- Miután eljöttem Győrből, akkor Budaörsre szerződtem, amely akkor egy NB I/B-s csapat volt. Ott is valamennyire követtem az első osztályt. Inkább a Győr játéka miatt, ahol összesen 13 évet töltöttem. De nem mondhatom, hogy a kézilabda volt a fő prioritás az utóbbi időben, a magánéletemre koncentráltam leginkább.

A csapattársak között jó pár játékost nem ismerek, hiszen sok fiatal kézilabdázik itt Érden, így utána kellett néznem kikkel fogok együtt játszani. Az ellenfelek közül sokakat ismerek, a játékos mozgásokat is követtem az átigazolási időszakban. Azt tudtam, hogy az Érd legutóbb megverte a Fehérvárt. Úgy gondolom jelenleg jobb csapat is, mint a Fehérvár, és örülök, hogy már szerzett két pontot. De még nagyon hosszú a szezon.

Mik az első tapasztalatok az edzéseken?

- Először a visszatérésre szeretnék koncentrálni, hogy ne sérüljek meg, ne legyen olyan fájdalmam, ami kivesz a munkából. Nem vagyok már fiatal, jó pár hónapot kihagytam. A mozgásomra figyelek, elég nehéz a visszatérés. Nem panaszkodom, jól érzem magam. Jó a társaság, aranyosak a lányok és nagyon jó szellemben zajlanak az edzések. A szorgalommal, az akarattal semmi probléma nincsen, és én is azon leszek, hogy segítsek a csapatnak.

Mikor láthatunk a pályán legközelebb?

- Egyelőre nem tudom megmondani. A vezetőedző döntése, hogy mikor és mennyi időt ad nekem. Az biztos, hogy ha a következő mérkőzésen az MTK ellen játszani fogok, akkor a jelenlegi legjobb tudásomhoz mérten kihozom magamból a maximumot. De nincsenek csodák, a profi sportban edzeni kell. Nem őrült módon, de az állóképességemet vissza kell szerezni. Kézilabdázni nem felejtettem el, de annak is vissza kell jönnie. Akármennyire is megy a labdázás és a lövés, a vállnak nagyon megterhelő mindez. Reálisan nézve januárban, mikor a téli szünet után folytatódik a bajnokság, addigra érzem, hogy százszázalékos állapotba tudok kerülni.

Hajrá Érd!

Korosztály: 

5 nap, 5 mérkőzés, 5 győzelem. Százszázalékos mérleggel zárta a csehországi felkészülési tornát az Érd női kézilabdacsapata. A kupa tanulságait összegezte honlapunknak Horváth Roland vezetőedző.

fotó: Domonkos Bálint

A tornagyőzelem után pár nap elteltével hogyan lehet összefoglalni a csehországi túra legfontosabb tanulságait?

– Utólag talán nem is volt olyan nagy baj, hogy egy-két csapatot kivéve könnyebb ellenfelekkel játszottunk, hiszen több sérült játékosunk most tért vissza ebbe az acélos sportágba. Ezek a meccsek tényleg tökéletesek voltak arra, hogy a visszatérők önbizalma megjöjjön és újra a régi szintre hozzák magukat. Nem biztos, hogy jobb lett volna, hogy ha találkozunk olyan csapattal, amelyik szétbombáz bennünket, sem egészségügyi szempontból, mentálisan pedig így még erősebbek lettünk.

A Slavia Praha ellen szorosabb, a HK Hodonín ellen nagyobb arányú győzelem is színesítette a palettát.

– Ahogy néztük az eredményeket, örültem annak, hogy a lányok egy csapatot sem degradáltak le. Végigcsinálták-, és dolgozták becsülettel az egész hetet, holott elég szélsőséges körülmények között kellett pályára lépnünk. A legnagyobb melegben olyan csarnokban kézilabdáztunk, ahol nem oldották meg a légkondicionálást, úgyhogy abszolút kiképzőtábor jellege volt az egésznek.

Az edzőtáborokban nem csak a mérkőzések adhatnak plusz többletet a csapatnak. Mire helyeztek még hangsúlyt?

– Természetesen fontos volt, hogy a játékosok többet legyenek együtt, csapatösszetartáson is részt vettünk. Lényeges volt továbbá, hogy játékban összeszokjanak és gördülékenyebben működjön a védekezés és a támadás. Módfelett segített ez a torna ebben.

A torna legjobb játékosának Alekszandra Vukajlovicsot választották. Felépülése után idén nagy erősítést jelenthet az együttesnek.

– Alekszandra jövetele színesebbé teszi a palettát. Biztos vagyok benne, hogy nagy mozgatórugója lesz a csapatnak, mint ahogy Kopecz Barbara, Szabó Kitti vagy Mód Noémi is. Bízom abban, hogy ők hozzák azt a szintet, amit tudnak, hiszen nem véletlenül vannak itt.

A két hónapos felkészülésből 3 hét van még hátra, hogy néz ki a következő időszak programja?

– Folytatjuk tovább és építkezünk. Az utolsó két hétben úgy készülünk, ahogy a bajnokságban. Jövő héten még játszunk két edzőmérkőzést és továbbra is edzésekkel, edzőmeccsekkel próbáljuk fejleszteni a csapatot. Nem engedünk ki egy percig sem. Továbbá azon dolgozunk, hogy a jó kézilabda mellett meglegyen az kiváló összhang is, de erre eddig sem volt panasz és ezután sem lesz.

Köszönjük az interjút! Hajrá ÉRD!

Korosztály: 

A találkozó előtt T. Mészáros András, Érd polgármestere előbb Landi Gabriellát és Király Rékát, az ÉRD két fiatal játékosát köszöntötte, akik a Buenos Aires-i ifjúsági olimpián bronzérmet szereztek a magyar strandkézilabda-válogatott tagjaként, majd a mérkőzés napján szülinapját ünneplő csapatkapitányt, Janurik Kingát köszöntötte a városvezető.

A mérkőzés jó iramban indult, Marketá Jeřábková duplájára még volt válasza az edzőjét, Mihály Attilát nélkülöző Budaörsnek, ezt követően azonban a vendégek támadásban elkövetett hibái és Janurik védései után az érdiek pillanatok alatt négygólos előnybe kerültek (6–2).

Sőt, a folytatásban is hengerelt a házigazda, amelynek támadásait a különböző védekezési formákat próbálgató budaörsiek nem tudta megállítani, így szűk húsz perc játék után már 14–6-os előnyben is voltak Krpež-Šlezák Katarináék.

A félidő utolsó perceiben ugyan feljött öt gólra a Budaörs, de a fordulás után kilenc percet kellett várni az első találatára, amely alatt az ÉRD már tízgólos előnyt dolgozott ki (21–11, 21–12).

Az utolsó húsz percben Szabó Edina pihentethette kulcsjátékosait a Storhamar elleni mérkőzés előtt, hiszen az ÉRD így is 31–22-es győzelmet aratott.

– Nem voltunk könnyű helyzetben, hiszen szombaton bajnoki mérkőzésünk volt, amit a vezetőedzőnk korábban befejezett, így belekerültem ebbe a helyzetbe – kezdte a Mihály Attilát helyettesítő budaörsi szakmai igazgató, Neukum Tamás. – Ennek ellenére megpróbáltunk jól felkészülni erre a mérkőzésre. Tudtuk, hogy az ÉRD egy jó csapat jó játékosokkal, szimpatikus játékstratégiával. Gratulálok nekik a győzelemhez. Megérdemelten nyertek. A játék sok elemében felülmúltak minket, nekünk viszont abból kell építkeznünk, hogy voltak olyan periódusai a meccsnek, amikor méltó ellenfelek tudtunk lenni. Remélem, hogy a játékosaink ebből erőt tudnak meríteni a jövőre nézve – értékelt Neukum Tamás.

– Szombaton 18 órakor fontos mérkőzés vár a csapatra. Köszönjük a szurkolóinknak a buzdítást! Nagyon jó periódusokat láthatott, aki kilátogatott erre a mérkőzésre. Voltak remek megoldások és egyrészt sikerült megünnepelni Janurik Kinga születésnapját, másrészt nagyon pozitív volt a csapat azon reakciója, amivel kezdték ezt a mérkőzést, hiszen Kisfaludy Anett súlyos sérülése mély nyomot hagyott a lelkekben és a csapatban. Mobilizálták magukat az embereink, aminek meg volt az eredménye. Sajnálom, hogy nem tudtunk ennél még szigorúbban játszani ezen a mérkőzésen, mert az Európa-Kupa miatt szükségünk lett volna bizonyos helyzetekben a fegyelmezettebb játékra. Remélem, tanulunk belőle – nyilatkozta Szabó Edina, az ÉRD vezetőedzője, aki elmondta továbbá, hogy nagyon nehéz mérkőzés, párharc vár a csapatára a hétvégén, ezért szeretnék, ha minél többen eljönnének és tele lenne az ÉRD Aréna szombaton 18 órától.

– Próbáltunk felkészülni, szerda óta készültünk arra, hogy Anettet tudjuk pótolni, mert valahogy át kellett venni a szerepét. Úgy gondolom, ezt jól meg tudtunk oldani, agresszívan kezdtük a meccset, támadásban is nagyon jó dolgokat csináltunk. A második félidőt kicsit fegyelmezetlenül kezdtük, de össze tudtuk szedni magunkat. Voltak jó periódusaink, de voltak rosszabbak is, viszont jól ki tudtunk jönni belőle és nagyon jó kapusteljesítmény volt mögöttünk – mondta Kiss Nikolett.

– Gratulálok az ÉRD-nek, megérdemelt győzelmet aratott. Viszonylag hajtós meccs volt, odatettük magunkat, ahogy csak tudtuk, mindent megtettünk és néha még bele is tudtunk szólni a mérkőzés alakulásába, de az ÉRD-nek egyértelműen jobb játékosai vannak és ez meg is látszott a pályán – fogalmazott a Budaörs kapusa, Kastl Anna.

Az ÉRD legközelebb az EHF-Kupa harmadik, egyben utolsó selejtezőkörében november 11-én, 18 órától a norvég Storhamart fogadja az ÉRD Arénában, majd a naptári év utolsó hazai mérkőzésén, november 14-én, szintén 18 órakor a DVSC Schaefflert látja vendégül a Magyar Kupában.

A mérkőzés utánia sajtótájékoztató videója megtekinthető a médiatárban és a linkre kattintva.

https://www.youtube.com/watch?v=TxW1L8-AiuM&


KÉZILABDA, NB I, NŐK, 9. forduló

ÉRD–BUDAÖRS 31–22 (16–11)

Érd Aréna, 700 néző. V: Fekete T., Tóth D.

ÉRD: JANURIK – KRPEŽ-ŠLEZÁK 9 (2), Kiss N. 3, Tóth G. 2, Szabó L. 4 (2), JEŘÁBKOVÁ 3, Gávai 2. Csere: Foggea (kapus), C. Lassource 2, Simon A. 1, Lavko 1, Kovačević 3, Schatzl Natalie 1, Király R., Reizinger. Edző: Szabó Edina

BUDAÖRS: Sipeki – Dávid-Azari 2, Hornyák Á. 1, Pálos-Bognár 4, Pásztor 1, Horváth L. 3 (2), Kiskartali. Csere: Kastl, Wéninger (kapusok), Zsigmond, GERHÁTH 5, Mézes 1, SZABADFI 5, Ertl. Szakmai igazgató: Neukum Tamás

Az eredmény alakulása. 3. perc: 2–2. 12. p.: 8–4. 18. p.: 13–6. 26. p.: 16–9. 37. p.: 21–11. 45. p.: 26–16. 53. p.: 30–19.

Kiállítások: 2, ill. 6 perc

Hétméteresek: 6/4, ill. 4/2

Forrás: ÉrdMost.hu

Korosztály: 

Sebastien Gardillou-t, a francia női válogatott másodedzőjét, a női utánpótlás képzés szakmai felelősét kérdeztük a vasárnapi "Rózsaszín síp akció" előadása előtt.

Seb, jól ismered az ÉRDet, hiszen a Metz és a Nizza első osztályú csapatainak vezetőedzőjeként már jártál nálunk többször. Most újra a vendégünk leszel, hiszen a „Rózsaszín síp” akción előadóként köszönthetünk téged. 2015 nyarán találkoztunk utoljára Érden, mi történt veled azóta?

A Nizzával a 2015/2016-os szezonban a francia bajnokság elődöntőjéig jutottunk, és a Francia Kupa döntőjében is szerepeltünk. A klubban végzett vezetőedzői munkával párhuzamosan újra csatlakoztam a francia női válogatott stábjához, mint videó elemző és kapusedző. Ebben az időszakban márciustól júniusig a válogatott megnyerte az Olimpiai selejtező tornát Metzben, és játszott két EB selejtezőt. Nyártól már csak a válogatottra koncentráltam, mert egy nagyon komoly nyári felkészülést csináltunk végig azért, hogy a válogatott a legjobb harci állapotban érkezzen Rióba az Olimpiára. Sikerült összerakni a csapatot, és az Olimpián megszereztük a gyönyörű ezüstérmet. Az Olimpia után Eric Baradat másodedző visszavonult, így én lettem a válogatott másodedzője. Már ebben a felállásban nyertünk bronzérmet a 2016-os EB-n.

Hatalmas tapasztalat van mögötted, kineveltél olimpiai, világ,- és Európa-bajnok érmes játékosokat a Chartres-i sportiskola utánpótlás vezetőjeként, valamint részt vettél három Olimpián és számos egyéb világversenyen a francia női válogatott stábjának tagjaként. Mit gondolsz a mai női kézilabdáról és az azt jellemző tendenciákról?

A játékosok professzionális hozzáállása és attitűdje stabilizálódott. Az elmúlt 6-7 évben minden fejlődött a női kézilabdában és környezetében. Ez rákényszerítette a játékosokat arra, hogy egyénileg is nagyobb figyelmet szenteljenek a munkájuknak. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy képesek legyenek megfelelni a megemelt követelményeknek, és legyen esélyük a sikerre.  Véleményem szerint az erőnléti felkészítés minőségének javulása és beépítése a rendszeres edzésmunkába az egyik alapeleme a fejlődésnek.  Megváltozott a testről és annak működéséről, valamint a játékosokról kialakult kép. A női sportolókkal dolgozó edzők ismeretei és tudása folyamatosan gazdagodik, egyrészt a képzéseknek köszönhetően, másrészt a könnyen hozzáférhető kommunikációs csatornák megsokszorozódásának segítségével. A lövések végrehajtási sebességének, illetve a „zseniális” kategóriába sorolható megoldások számának növekedése mind azt bizonyítják, hogy a játékosok szeretnék minél jobban kihasználni a technikai és fizikai képzés által biztosított lehetőségeket. A lányok fiatalabb korban megkezdik az olyan technikai elemek végrehajtásának elsajátítását, ami korábban csak a férfi szakágban volt jellemző.  Sokkal több mérkőzést néznek meg, és megpróbálják utánozni a látottakat. A megnövekedett motiváció és ambíció arra enged következtetni, hogy a női vonalon még jelentős fejlődési lehetőség van.

Ezzel kapcsolatban mi a véleményed a játékvezetésről, és annak szerepéről a kézilabda fejlődésében?

Kétségtelenül nagyon fontos része a képzésnek. A lépésszabály központi kérdés, és meghatározó a játékos lehetőségei szempontjából. Az egy az egy elleni játékot a morfológiai adottságok, a koordináció és a szabályok korlátai befolyásolják. Nagyon elszomorító, amikor a technikai potenciált a játékvezetés nem követi le. Megfigyeltük a játékosainknál, hogy ilyen esetben szinte képtelenek megváltoztatni, és a játékvezetés stílusához igazítani az akcióikat. A reakciójuk vagy a teljes visszavonulás (nem csinálok semmit), vagy a játékvezetés jogos kritizálása, amiről tudjuk, hogy mennyire nem jó.  Ami a játékvezetést illeti, az alaposabb erőnléti felkészülés és a rendszeres edzés részükről is nélkülözhetetlen (a labdajátékokban az emberi test állapota egy idő után beleszól a játék sebességébe), nagyobb odafigyeléssel, több befektetett munkával a színvonal a játék fejlődéséhez emelhető. A játékosok közötti erőviszonyok jobb megítélésében és kezelésében szintén előbbre kellene lépniük, amihez a szükséges határozottságot csak előzetes felkészüléssel tudnak elérni (videózás). 

A két lányod is kézilabdázik. Ők szoktak játékot vezetni? Fontosnak tartod, hogy ismerjék a játékszabályokat?

Mind a két lányom játékvezető. Maguktól döntöttek így, sem nem erőltettem, sem nem akadályoztam meg őket. A lányaim nagyon határozott egyéniségek, és úgy gondolom, hogy ez kulcsfontosságú az általuk választott hivatásban. A lányaim mindent szeretnek a kézilabdában, és nagyon gyorsan felismerték, hogy saját érdekük a szabályokat jól ismerni. Nagyon magabiztosak, amihez biztosan hozzájárul az is, hogy a kézilabda beépült a családi életünkbe. Minden esetre az a véleményem, hogy a játékos képzésében feltétlenül szükséges lépcsőfok a játékvezetéssel korán és aktívan megismerkedni. A speciális motorikus készségek kialakításának szükséges velejárója, hogy a játékosok megtanuljanak a szabályok korlátai között, és azokat konstruktívan felhasználva kézilabdázni.

 

Korosztály: 

Klubunk elnökét, Tekauer Norbertet kértük meg, hogy meséljen a "Rózsaszín síp akció", történetéről. 

Előre bocsátom, hogy a játékvezetéssel kapcsolatban rengeteg személyes élménnyel rendelkezem édesapámnak köszönhetően, aki nemzetközi szinten is elismert játékvezető volt, és így a pálya mellett nőttem fel. Rengeteg mérkőzésen vettem részt, és láttam a játékvezetői tevékenységnek a szépségét, nehézségét. Komoly hivatás, melyben nagyon sok célt ki lehet tűzni magunk elé, amit kemény munkával el is lehet érni.

A "Rózsaszín síp" akció alapötletét az Európai Kézilabda Szövetség által néhány éve megfogalmazott cél adta, hogy a női játékvezetők számát növeljék a sportágban. Ehhez a kezdeményezéshez próbáltunk meg csatlakozni az akció elindításával, azzal az elképzeléssel, hogy minden egyes akció során egy-egy területet bemutatunk a játékvezetés részleteiből, motivációt adva ezzel is a fiatal kézilabdázóknak, hogy a sportágban való hosszútávú jelenlét egyik lehetősége akár a játékvezetés is lehet. 

Az első "Rózsaszín síp" akció megrendezésekor még igen feszült izgalommal vártuk, hogy az akció eléri-e a kívánt hatást, fel tudjuk-e kelteni a fiatal lányok érdeklődését a játékvezetés iránt. Mindenképpen meg kell állapítanom, hogy elértük a célt, mert az első akciót követően most már elmondhatjuk, hogy érdi fiatal játékosok rendszeresen jelentkeznek a szövetségek által indított tanfolyamokra, képzésekre. A klub Suli Kézilabda Utánpótlás Programjában való aktív részvétellel mi is igyekszünk lehetőséget adni a játékvezetői véna erősödésére, az elméleti képzések, ismeretek, gyakorlati tapasztalatokkal történő kiegészítésére. 

Azt gondolom, hogy a "Rózsaszín síp" akciónak köszönhetően a fiatal játékosok játékvezetői pálya iránti érdeklődése, és a játékvezetés, mint feladat iránti tiszteletük is sokkal magasabb szintre emelkedett, mivel a saját bőrükön tapasztalják, hogy a feladat nem kevésbé igényel figyelmet, edzettséget és kitartást, mint maga a kézilabda játék. Szeretnénk, ha a kezdeményezésünk minél szélesebb körben megismerésre kerülne, és egyben példaként szolgálna arra a törekvésre, hogy a Magyar Kézilabda Szövetség, mint partner munkáját klubként ily módon tudjuk segíteni, és lehetőséget tudjunk adni a fiataloknak a játékvezetői pálya megismerésére, megszeretésére.

 

Rovat: 
Az ÉRD nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója, Dr. Veszely Katalin meghívást kapott az IHF-től a január 30-án Katarban tartandó női kézilabdával foglalkozó konferenciára.
 
Az IHF a Katari férfi kézilabda-világbajnokságon több konferenciát is szervez, melyeknek egyike a női kézilabdáról szól. Dr. Veszely Katalin  is meghívást kapott, melyet nagy megtiszteltetésnek tart. A meghívás többek között köszönhető az előző évek során több nemzetközi rendezésű kézilabdával foglalkozó konferencián való részvételének, ahol sikeres előadásokat is tartott.
 
Dr. Veszely Katalin, aki korábban ügyvédként egy nemzetközi iroda partnereként tevékenykedett, 2012 júliusa óta klubunk nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója, aki Magyarországon egyedüliként megszerezte az EHF klub menedzseri diplomáját is.
 
Dr. Veszely Katalin  elmondta, hogy ezek a nemzetközi egyeztetések nagyon fontosak, mert ilyenkor alkalom nyílik a sportdiplomáciai kapcsolatok erősítésére, a nők nemzetközi kézilabdaéletben betöltött szerepének megvitatására, elemzésére. Nemzetközi igazgatónk fontosnak tartja,  hogy mind a klubokban, mind a szövetségekben, mind a játékvezetés terén nagyobb szerephez juthassanak a nők.
 
 
 
 
Rovat: 
Korosztály: 
Bár különböző korosztályokkal foglalkoznak, amikor csak lehet közösen is dolgozik Kisgergely Csilla és Kemény Andrea, akik a legkisebbek szakmai munkájáért felelnek.
 
Hogy is van ez nálatok, ki van kivel?
Kemény Andrea: Nálam vannak a 2000-2001 között született gyerekek, azaz a nagyobbak, hiszen Csilla a 2002-2007-os születésűekkel foglalkozik. Míg mi már 2-es méretű rendes kézilabdával edzünk és játszunk, addig a kisebbeknél változó a labda mérete és minősége - a legkisebbek szivacskézilabdáznak 8-9 éves korig, majd 9-10 éves kortól egy évet '0'-ás bőrlabdáznak, majd két évet egyes labdáznak, utána már női felnőtt méretű 2-es labdáznak.
 
Mégis a legtöbbször mindketten ott vagytok a meccseken?
Kisgergely Csilla: Igen, amikor tehetjük, akkor együtt megyünk a gyerekek versenyeire. Dolgoztam korábban azokkal a gyerekekkel, akik most Andihoz kerültek, úgyhogy nem vagyunk ismeretlenek egymás számára. A jövőre nézve mind a gyerekek, mind az edzők szempontjából hasznos, ha ismerik egymást!
 
Hogyan kell elképzelni ezekben a korosztályokban a versenyeztetést?
KA: Nem egyszerű. Teremhiány és költségcsökkentés, ez jellemző mindenütt. Éppen ezért a szövetség igyekszik egy játéknapra sok mérkőzést szervezni több csapattal, ami viszont nem csak óriási fizikai megterhelés a fiataloknak, fejben is rendkívűl fárasztó. Sajnos ebben a 'bajnokságban' nincs rendszeresség, ami a gyerekek szempontjából megítélésünk szerint nem szerencsés.
 
Hogyan alakultak az edzéslehetőségeitek, milyen változások történtek?
KCS: Sokat javultak a lehetőségek a Sportcsarnok megnyitásával. Felszabadult a Batthyány Tornacsarnok, így ettől az évtől kezdve az idősebbek heti négyszer teljes pályán tudnak edzeni. Nálam össze vannak vonva a korosztályok, két korcsoporttal együtt dolgozom egy edzés időben, így a minimum létszám minden alkalommal 32, ami nem könnyíti meg a dolgom. Kialakításra került a Sportcsarnokban keresztbe két pálya, így ott egy időben két párhuzamos edzést is lehet majd tartani, ez is növeli a lehetséges edzésszámot, a korosztályok szétszedését.
 
 
Akkor tehát létszámhiánnyal nem küzdötök?
KCS: Mivel a Batthyányban vannak az ezdések és az Sportiskola, sokan gondolták, hogy lejönnek 'mozogni' heti két-három alkalommal. Mi viszont nem tömegbázis kialakítására törekszünk ezeken a foglalkozásokon, hanem versenysportra készítünk fel.
 
 
Jó is, hogy említed a tömegbázist. A Suli Kézilabda Utánpótlás Programban rengetegen megismerkednek a környék fiataljai közül a kézilabda sportág alapjaival. Mit jelent ez rátok nézve, mennyire látható, hogy ezek a gyerekek bekapcsolódnak az edzésmunkába?
KA: Idén ez már jóval érezhetőbb volt. Akik tavaly harmadikosok voltak, és úgymond kiöregedtek a programból, számukra ez egy lehetőség volt a folytatásra. Persze sokan ezt iskolai keretek között, más sportág mellett csinálják, de vannak, akik ennek hatására megszeretik a kézilabdát és komolyabban kezdenek érdeklődni iránta.
 
Hogyan lehetne tovább lépni, felvenni a versenyt a legjobbakkal, akár már ezen korosztályoktól kezdődően?
KCS: Nálunk jellemzően a szülők hozzák-viszik még a gyereket az edzésekre, ami természetesen kötöttségekkel jár. Több edzésünk csak úgy lehetne, ha még szorosabban együtt tudnánk működni az oktatási intézményekkel, és ki tudnánk alakítani az antenna klub rendszert, ami az iskolákban saját 'fiók klubokat' jelentene, de ez szerepel is a klub hosszútávú elképzeléseiben, reméljük mielőbb fel tudjuk majd építeni.
 
 
Rovat: 
Korosztály: 
Új korosztállyal kezdett foglalkozni ősszel Havril Károly, a serdülők irányítása számára is új feladatokat, új kihívásokat jelent.
 
Ősztől a serdülő korosztály, vagyis a 98-99-es születésűek kerültek hozzád, hogyan fogadtak?
Nem volt könnyű. Nekik, és nekem sem. Nem dolgoztak még férfi kezei alatt, én pedig rég foglalkoztam ilyen fiatal lányokkal, így talán az elején túlságosan lágyszívű voltam velük némely esetben. No persze ez mostanra elmúlt...
 
Mennyire más jellegű ez  a munka, milyen ez a korosztály?
Ősszel az alapoktól kellett kezdenünk mindent. Ez a korosztály, akik most az OSB-t játszák, eddig kevesebb lehetőséget kaptak. A legtehetségesebb 98-asaink feljátszanak az ifjúsági csapatunkhoz, így a serdülők nagyrészét 99-es születésű gyerekek/lányok/gyereklányok alkotják .Továbbá 'lízingelünk' Csilla nénitől két 2000-es születésű mezőnyjátékost, és egy 2001-es születésű kapust, akik függetlenül attól, hogy fiatalabb korosztályban játszanak, sajnos – a többi 98-99-es születésű játékos játéktapasztalatára nézve - meghatározó személyek is olykor, az eredmény kedvezőbb alakulása szempontjából.  Így fontos, és  meghatározó tagjai a jelenlegi  serdülő csapatnak.
 
Azt mondod az alapoktól kellett kezdenetek, mivel volt gond?
Erőnléti problémák jelentkeztek, így súlyzós erőnléti edzés például szóba sem jöhet még náluk. Gyógytorna elemeket is kellett gyakorolnunk, hogy megfelelő izomzatuk alakuljon ki, és később elbírják majd a nagyobb terhelést.
 
Havril Károly és a serdülők
 
Az eredménysorotokon az látszik, hogy máris felfedezhetők a fejlődés nyomai...
Ahogyan mi, úgy a többi csapat is fejlődik. Nekünk viszont lemaradásunk van a legjobbakkal szemben, amit nehéz utolérni. Ezekből a lányokból hiányzik körülbelül száz mérkőzés tapasztalata, rutinja a kortársakkal szemben. Ebből a szempontból jó, hogy van Pest megyében is lehetőségünk szerepelni a juniorok között, továbbá játssza ez a korosztály a Gyermekbajnokságot is az OSB mellett.
 
Mégis mi az, amiben javulnotok kell?
A védekezés. Támadásban már van a lányokban potenciál a tehetségüknek köszönhetően, azonban védekezésben még nagy lemaradásaink vannak. Szó szerint is, meg egyébként is.
 
ÉRD serdülő
A fotókat ezúton is köszönjük Lízer Lászlónak!
 
Említetted, kevés lehetőséget kaptak korábban ezek a gyerekek, áttörést hozhat ez a szezon többeknek?
Remélem, hogy igen. Többen közülük nagyon szép jövő előtt állhatnak a sportágban, lehet belőlük NBI-es játékos. Szerencsére fél év alatt sikerült előrelépnünk az önbizalom terén. Most már kezdik elhinni magukról, hogy képesek legyőzni jó csapatokat is és, hogy nincs verhetetlen ellenfél, bármilyen címer is legyen a másik mezén.
 
Mivel lennél elégedett a szezon végén?
Nekünk a folyamatos fejlődés a legfontosabb. A mérkőzéseken mindenki játéklehetőséget kap, ez az elsődleges szempont. Azt szeretném, hogy úgy kerüljenek ki a gyerekek a kezem közül, hogy tovább léphessenek az ifibe, és készen is álljanak rá, minden alapjuk meg legyen ehhez. 
 
 
Korosztály: 
Életében már kisfia és párja az első, de úgy gondolja, hogy képes lenne akár még NBI-es csapatban is bizonyítani. Négy éve lett érdi játékos, mostanra pedig az élete minden pontja ide köti. Beszélgetés az ÉRD korábbi beállósával, Őri Cecíliával.
Ha vissza akarunk tekinteni, kalandos pályafutás van mögötted…
Hűha. Valóban. A Vasasból indultam, kiváló nevelőedzőim voltak, aztán úgy alakult, hogy új edző jött és nekem mennem kellett. A Budapesti Spartacushoz, majd azt követően Vácra kerültem, talán ha máshogy alakulnak a dolgok és nem válnak ott lehetetlenné az anyagi feltételek, akkor ott öregszem meg és fejezem be a pályafutásom. Így azonban a Podravka-hoz igazoltam, és volt egy jó időszakom Horvátországban, de azt követően nem számoltak velem. Következett a Ferrarra, Olaszországból fél év után elküldtek, majd meggondolták magukat és visszavártak volna, de akkor meg már én nem mentem.
Majd jött Érdről a megkeresés…
2009 decemberében kezdtem el Érden edzeni és februárban már pályán voltam a bajnokság tavaszi felében. Egy évvel később megnyertük az NBI/B-t és feljutottunk az első osztályba, ki ne emlékezne a menetelésünkre és az ünneplés pillanataira. Érkezett Szabó Edina vezetőedzőként, számos fiatal játékos és újoncként helytálltunk az NBI-ben.
Te még, mint váci ingázó…
Pontosan, aztán 2011 februárjában érdi párom lett, és egy hónap múlva gyakorlatilag összeköltöztünk. Valahogy úgy érzem, hogy minden jól alakult, érdinek kellett lennem.
Majd Te már úgy igazoltál át Budaörsre, hogy tudtad, hamarosan más feladatok is várnak Rád?
Igen, terveztük a babát és az őszt még végig játszottam Budaörsön, 2012 tavaszán viszont már állapotos voltam Marcell fiammal. Volt olyan mérkőzés, mikor már velem volt a baba, de féltem, hogy rúgást kapok vagy történik velem valami és inkább nem kockáztattam.
Milyen az anyaság, hogy vagy?
Hallom más anyukáktól, hogy a hasonló korú gyerekük végigalussza az éjszakát, jelentem szívesen cserélnék bárkivel egy hétre J Azt hiszem ez életem legnehezebb és egyben legszebb feladata is.
Pedig nekem úgy tűnik jó baba, a kézis lányok például imádják…
Persze, nagy csibész, de ez csak a látszat! Itthon van ám bajom vele. Mondjuk, mint látod elfoglalja magát, főleg, ha bármilyen kütyüt a kezébe adsz. De azért vannak kemény időszakok, mikor például felébred az éjszaka közepén, és bármit csinálhatunk, másfél órán át bőg.
Apropó kézilabda, az ÉRD összes hazai meccsén kint vagytok!?
Ez az életem. Nem szakadtam el a kedvenc sportágamtól egy pillanatra sem. Ebben a közegben érzem jól magam, innen vannak a barátnőim, szóval a meccsekért, és ezért is szeretek kijárni.
Ráadásul idén ősztől, újra a pályán is, az Érd VSE II-ben. Milyen érzésekkel vállaltad?
Nagyon örülök, hogy hívtak a lányok. Számomra nincs különbség, hogy világbajnokság, vagy Budapest I. Amikor pályán vagyok, csak az a 40x20 méter létezik és a győzelem az egyetlen közös célunk.
Veled egykorúak még bőven meghatározó emberek NBI-es csapatoknál, téged láthatunk még az első osztályban?
Érdekes, én úgy gondolom, hogy nem igazán kellenek az ilyen rutinos játékosok. Nem mondom, hogy bármelyik csapatba beférnék, vagy, hogy lefutnám a fiatalokat, de azt hiszem, fejben még sokakat le tudnék játszani, és felvenném a versenyt, akár NBI-es szinten is…
Akkor ez akár azt is jelenti, hogy visszatérsz hamarosan felsőbb osztályba?
Ha hívnának valahonnan, bármi előfordulhatna, de egyébként nem gondolom. Nem is lenne kire hagynom a gyerkőcöt, meg különben is olyan hamar felnő, és aztán már úgyse akar majd úgy a nyakamba ugrani, mint most J Így akkor edzem, ha meg tudom oldani, de akkor sincs gond, ha történetesen kihagyok egy meccset.
Most tehát itthon vagy Marcellel, és aztán, hogyan tovább?
Korábban elvégeztem egy gyógy-masszőri képzést, abban gondolkodom, talán majd még ehhez leteszek egy sportmasszőrit is pluszba. Illetve, amikor Budaörsön játszottam, oktatóként szerepet vállaltam a SKUP programjában, ősztől szeretnék, ha visszatérnék. Nálunk pedig könnyen lehet, hogy 1-2 éven belül jön a következő baba, meglátjuk.
De közben azt mondod, hogy ősztől oktató leszel. Az miben más?
Ott rengeteg gyerek fordul meg a kezed alatt, nincs egy konkrét csapatod, hanem mindenkivel foglalkozol egy kicsit, így az teljesen más. Ráadásul egy iskolaév után minden kezdődik elölről új gyerekekkel.
Azzal szerintem mindenki tisztában van, hogy VB bronzérmest tisztelhetünk a személyedben, illetve junior VB ezüstérmest, de azt talán kevesebben tudják, hogy Görbicz Anita és Vérten Orsolya is tagjai voltak ezen csapatoknak. Nos, ez a páros jelenleg is válogatott, Hajdu János pedig edződ volt korábban. Gondolom követed a világbajnokság küzdelmeit?
Igen, bár Görbe két évvel fiatalabb nálunk, de ő már ott volt a juniorban velünk. Most a VB alatt sokan, több oldalról is támadták Hajdut, hogy elvállalta ezt a feladatot. Kívülről számomra úgy tűnt, hogy óriási feszültség volt benne a csoportmérkőzések alatt. Természetesen szurkoltam a magyar csapatnak, azt gondolom ez így természetes, és mindig így is lesz…

Támogatóink