Mérkőzés beszámoló

Korosztály: 
Egy hajszál döntött, sajnos az ő javukra. Első igazán komoly ellenfelünkkel találkoztunk az EHF-kupában. A francia Metz elleni első mérkőzésen Budaörsön, a mérkőzést végig vezetve, hatalmas iramban nyertünk. Mindkét félidő utolsó pár percében két-két gólt hoztunk az ellenfelen, így összesen 37-31 arányban győztünk. Mivel a Gorodnichanka elleni párharc mindkét összecsapását hazai pályán játszhattuk, ez volt történetünk első nemzetközi kupameccse külföldön. Nagy meccsre és továbbjutásra készültek a franciák, a 4500 fős csarnokban minden szurkolót felszereltek a megfelelő hangulatkeltő eszközökkel. Ugyan a meccs prospektusában a reklámok mellett csak a játékosok felsorolására futotta és még ebben a kiadványban is Erdi Budapest néven emlegettek minket, minden néző kapott felfújható szurkolói rudat (tudják), meg ilyesmiket. A felvezető meccset egy negyedosztályú férfi találkozó jelentette - amelyen nagyon magabiztosan nyertek a sárga-kék hazaiak. Az első percekben az zajlott a pályán, amit a hazaiak szerettek volna, nem tudtuk megállítani a nagy lendülettel érkező franciákat. Ugyanúgy, ahogyan egy hete hazai pályán, 5 perc után ébredtünk 4-1-nél, és 5-5-nél egyenlítettünk, majd átvettük a vezetést. Janurik Kinga állt az érdi kapuban, működött a védekezésünk, ritkán talált rést francia játékos. Az elmúlt hét tapasztalatait felhasználva, jóval szorosabban őrizték Elezt, így viszont a beállósunk, Kisfaludy Anett kerülhetett újra és újra könnyen helyzetbe. Jó játékkal, magabiztosságunkkal elnémítottuk a több, mint 3000-es francia tömeget, csak az érdiek hangjától zengett a csarnok. Hazai játékost még csak véletlenül sem küldtek ki két percre az ellenféltől, látványos lökésekért is csak szabaddobások jártak. Sokáig 7-10-en állt az eredmény, összesítésben 9 gólos előnnyel mentünk. Nagyszerűen kézilabdáztunk, Rác Sándor pedig csak kereste a jó megoldást, de hiába forgatta a csapatát, sehogy sem találta. Elezt állították ki a 22. percben, emberelőnyben egy gólra felzárkózott a metzi csapat. Amit elterveztünk, megvalósítottuk - nem tudott átrohanni rajtunk az ellenfél, a legtöbb alkalommal remekül rendeződtünk vissza. A félidei döntetlen állással őriztük az otthon szerzett hat gól különbséget, és már csak harminc perc volt a párharcból. Ezen a mérkőzésen sokkal jobban működtek a védelmek mindkét oldalon, így az biztossá vált, hogy maximum 5 gólos vereség fér bele és jelent még továbbjutást. De szerencsére, ez szóba sem került, sokkal inkább úgy tűnt, hogy az lehet a kérdés, kettős győzelemmel sikerül e továbbjutnunk... Minden arra utalt, hogy a jól játszó érdi csapat magabiztosan juthat a legjobb 16 közé az EHF-kupában. Tizennyolc tizennyolcig fej-fej mellett haladtak a csapatok, majd a félidő közepén nekünk sikerült újítani. Elképesztően védekeztünk, és okosan támadtunk. Három zsinórban szerzett góllal, 18-21-re vezettünk - Kovács Anna átlövéseinél többször is szerencsénk volt és a kapusról pattantak be a labdák. Majd az utolsó 14 percben... Előbb Kisfaludy kiállítása után 2 perc alatt egyenlítettek a hazaiak, és nyolc perccel a vége előtt már 25-23-ra vezettek. A spanyol átlövő Ortega jött lendületbe, mi elszórtuk a labdákat, 4:2-es védekezésre váltott a francia csapat, amivel nem tudtunk mit kezdeni. A lendületbe jövő franciák rohamai ellenére volt tartásunk, Balog Beáta szerzett nagyon fontos gólokat, igyekeztünk tartani a labdákat és sokáig támadni. Jól sikerült ölni az időt, hiába jött Kovács Anna kiállítása, ezzel együtt is 5 perccel a vége előtt 26-25-re ment a Metz, sokkal jobban álltunk összesítésben. Az utolsó néhány percben viszont hatalmas feltámadást indított a hazai csapat, mi pedig nem bírtuk. Zsinórban öt gólt szerzett a Metz, amivel 31-25-nél már ők álltak továbbjutásra (először a meccsen), két perccel a vége előtt. Hiába volt esélyünk még az utolsó fél percben is - 32-26-nál eredménytelenül támadtunk, kapuralövésig sem jutott az utolsó akciónk. Hatalmas csatában, drámai módon estünk ki az EHF-kupából. Valós esélyünk volt az esélyesebbnek ítélt ellenfelet kiejteni. Koncentrálhatunk az ennél még fontosabb feladatokra, a Magyar Kupára és a bajnokságra. Az Európa Bajnokság miatt szünet következik, (válogatottjaink már holnap csatlakoznak a nemzeti csapathoz) év végén lesznek újra mérkőzéseink. Akkor viszont nagyon sűrű program kezdődik, a január ismét a mérkőzésekről szól majd. Hatalmas köszönet szurkolóinknak, akik nagyszerű hangulatot teremtettek és rengeteg energiát adtak a csapatnak a mai mérkőzésen is. Sajnos ez sem volt elég. Nagy szó, hogy idáig eljutottunk és túl vagyunk történetünk első nemzetközi kupaszereplésén, amiért köszönet illet nagyon sok embert, akik nélkül nem tarthatnánk itt. Mennünk kell tovább, építeni a csapatot, hogy ne tiszavirág életű felfuttatás legyen az érdi kézilabdázás sikertörténete, mint ahogy azt sok helyen máshol láttuk. Az csak egy dolog, hogy ide egyszer eljutottunk, azért kell küzdenünk, hogy rendszeres résztvevőivé váljunk a nemzetközi kupáknak és Európa meghatározó csapatai közé feljődjünk!
Korosztály: 
Hamar előnybe kerültünk, nagyobb is lehetett volna a különbség. Az decemberi Európa Bajnokság előtti utolsó bajnoki következett, 72 órával a budapesti mérkőzés után. Negyedik helyről vártuk a találkozót, a vendég Veszprém pedig közvetlenül mögöttünk állt 10 pontjával a forduló előtt. Az első tíz percben váltakozva estek a gólok, mindig a veszprémiek (győriek) vezettek és mindig egyenlítettünk. Így ment ez egészen 5-5-ig, mindkét csapat csak kereste a védekezését, amit szerencsére a mieink találtak meg hamarabb. Két vendég kiállítást kihasználva és nyolc gólnélküli percet produkálva 10-5-re meglógtunk. Kőkeményen védekeztünk, nehezen talált rést a Veszprém. Két perc alatt viszont két könnyű gólt lőttük, jött is Szabó Edina időkérése. Tizenhárom hétnél két kapufát is lőttünk, három perc gólcsendet három vendég gól követett. Mi is nyolc percig nem szereztünk gólt, ahogyan a félidő közepén az ellenfél, mi azonban csak három góllal fizettünk ezért,amivel lefelezték a különbséget a szünetre. Új igazolásaink, Koren és Elez, valamint Bognár sokat hozzátettek támadásban, de a Vukcevic, Kisfaludy, Szekeres vezette védelem is jeleskedett. Kapuban mindenki hozzátett, Gridnyeva hetest, Oguntoye ziccereket fogott. Jól kezdtünk a szünet után, egy hét perces időszakot 5-1-el abszolválva máris 19-12-t mutatott az eredményjelző. Mindkét csapat a másik játékára igyekezett szabni a védekezését, a Veszprém Elezzel és Wolffal szemben is fellépett védekezésben. Így nagyobb szerep hárult Kovács Annára és az üres befutásokra, valamint Kisfaludy Anett is többször helyzetbe kerülhetett. A félidő derekán három veszprémi kiállítást is ítéltek a játékvezetők, a vendégek azonban jó védekezésükkel elérték, hogy ne nőjön tovább a különbség, több két percet is 0-0-al vészeltek át. Az utolsó tíz perc így is hatgólos érdi vezetéssel kezdődött, Wolf hibátlanul értékesítette az érdi büntetőket. A vendégek egyre többször támadtak passzívig, Kovács Anna góljvaival pedig megnyertük a mérkőzést. Az utolsó három percet még nyolcgólos előnnyel kezdtük, utána azonban már csak vendég gól született, így a játék képénél kisebb vereséggel megúszták a fiatalok. Jó játékkal és győzelemmel feledtetük a Vác elleni vereséget, valamint egyértelműen jeleztük felsőházi részvételi szándékunk, amely eddig sem volt titok.
Korosztály: 
A szünetben és a második félidő elején még döntetlen is volt, aztán tíz gól is lett közte, kilenccel nyertünk. A pont nélküli újonc otthonába látogattunk, így győzelmi eséllyel és szándékkal léptünk pályára. Miközben már sokat jár a fejekben a Metz elleni párharc, a hazai mérkőzés és az utazás - két nagyon fontos találkozó várt még ránk az NB1-ben. Először idegenben, majd kedden a Veszprém következik. Kis túlzással ismerőssel könnyebb volt összetalálkozni, mint ismeretlen arccal és nem csak az érdi szurkolók voltak többségben (és jóval hangosabbak). Schneck Réka kezdett a hazai kapuban, szerencsére a mieinknek jött jobban, hogy ismerték a kapust. A kilencedik percben már négy góllal vezettünk 6-2-re, az első negyed óra végén pedig 4-9 volt az állás. Szekeres és Koren voltak a legaktívabbak támadásban, három-három góllal vették ki a részüket. Aztán 5-10 után, megtorpantunk. Érthetetlenül, hiszen könnyedén szereztünk gólokat, jó védekezéssel pedig tartottuk az ellenfelet. Majd ez a két dolog a félidő hátralévő részében megváltozott, a helyzeteinket elrontottuk, a védekezésünk pedig sok kivetnivalót hagyott maga után. Fundák néhányszor faképnél hagyta Vukcevicet, az elszórt labdáinkat pedig a szélsőik váltották gólra, amivel előbb 9-11-re jött fel a BSE. Majd emberelőnyben javítottunk és 10-14-re vezettünk öt perccel a szünet előtt. A félidőnek azonban még nagyon nem volt vége, előbb Kovács Annát, majd Szekeres Klárát állították ki, kettős emberelőnyben pedig egyenlítettek a budapestiek. A vezetést egyszer sem vette át a hazai csapat, a szünet előtt azonban ismét döntetlenre jöttek vissza 14-16-ról. Úgy kezdtünk a fordulás után (mikor végre lekapcsolták a zenét), ahogy esélyeshez méltón kellett. Két perc sem telt el és már 16-19-re vezettünk. Szabó Edina ahol csak tudott változtatott és mindenkinek játéklehetőséget adott, így szinte alig volt játékos, aki mindkét félidőben játszott. Így ennek a félidőnek sokkal inkább Kovács Anna, Kisfaludy Anett és Oguntoye Viktória voltak a főszereplői, kapusunk mellesleg a szintén jól védő Janurikot váltotta a szünetben. Rohanós, sok hibával tarkított játék folyt a pályán, a hazaiak egyre elkeseredettebben támadgattak a magas érdi fal árnyékában, egyre többször passzívig. Húsz húsznál ismét utolért minket a BSE, majd 20-21-nél négy percig nem született újabb gól. Az ész nélküli futkosásnak Kisfaludy Anett labdaszerzése és ziccere vetett véget, amikor még Petrovszkit is kiállították. Elez ismét az utolsó negyedórára aktivizálta magát remek átlövéseivel, hiába jött hazai időkérés Papp Györgytől, a negyvenkilencedik percben lőtt újra gólt a BSE, Tamás Kriszta találatával lett 21-25. Nyolc perccel a vége előtt már nyolc gólos volt az érdi előny, az utolsó három percben Török Petra góljánál pedig már kiszámolóst tarthattak az érdi vendégszurkolók. Arra még volt ereje a hazaiaknak, hogy tízen belülre hozzák csapatukat, magabiztosan győztünk. Kedden hazai pályán újabb komoly erőpróba következik. A forduló előtt még dobogós Veszprém érkezik hozzánk. Győzelmével csapatunk újra a felsőház tagja, a dobogó alsó fokára a váciak álltak fel átmenetileg.
Korosztály: 
Ízig vérig rangadót játszott a két csapat, a Vác elvitte a pontokat Érdről Nemcsak a játékosok, a szurkolók is nagyon készültek a mérkőzésre - már jóval a kezdő sípszó előtt szóltak a dobok és zajlott a hangpróba. Kicsit az Érdi Torna Club csinos tornászlányai is megilletődöttebbek voltak a szokásosnál. Persze ez az ő produkciójukon - amit időkéréseknél rendszeresen látunk tőlük - ez egyáltalán nem látszott. Bezzeg a főszereplők, a kézilabdázók. Nagy volt a tét, első igazi rangadóját játszotta a szezonban mindkét csapat. Meg is remegtek a kezek a kezdésnél, 5 perc után csak 1-1 állt a kijelzőn. A nyolcadik percben még az addigi gólszerzési hajlandósággal is felhagytak a felek, 3-3-nál megálltak a csapatok. Hiába játszottunk közben emberelőnyben is egy alkalommal, és lőhettünk büntetőt is, nem tudtunk gólt/gólokat lőni, igaz nem is kaptunk. Egészen a félidő derekáig, amikor Szekeres Klárát könnyű síppal kiállították a Kékes testvérek, az időközben játékba szálló Mayerrel szemben elkövetett szabálytalanságért. Az emberelőnyét lendületes támadásszervezéssel gólokra váltotta a Vác, a rohanásuk pedig kiegészülésük után is folytatódott. Tíz percen át nem született érdi gól, közben 3-8-ra lépett el a vendégcsapat. A védekezésünk helyén volt (attól a három perctől eltekintve), de támadásban nem volt, aki átlendítette volna a csapatot a holtpontokon. Leginkább Alja Korenre bízták a többiek a feladatot és ő is bízott magában, többször rosszabb helyzeteket is elvállalt fiatal jobbszélsőnk, aki holtversenyben a mezőny legeredményesebb játékosa lett és a félidőig már 5 gólig jutott. A huszadik perctől hosszú felzárkózásba kezdtünk, több lendülettel igyekeztük szervezni a támadásainkat és védekezésünk ismét ezer fokon izzott, általában passzívig támad(gat)ott a Vác. Kilenc tizenegyre is felzárkóztunk három perccel a szünet előtt, az utolsó percben a vendégek néggyel is megléphettek volna, mi csak érvénytelen gólt lőttünk, 9-12 maradt a szünetben. Ráadásul a második félidő elején nagy rohanás kezdődött, amiben a váciak is partnerek voltak. Sőt ők jöttek ki belőle jobban, a 33. percre így megint öt gól volt a különbség 10-15-nél. Mindenkit bevetett Szabó Edina, azon játékosokat is, akik hosszabb rövidebb ideje hiányoztak sérülés miatt - így Kovács Anna és Tóth Tímea is pályára léptek. Egy vendég kiállítást három góllal büntettünk, amivel két gólra zárkóztunk. A második félidőben Elez végre próbálkozott lövésekkel, irtózatós erejű bombákat helyezett el Juhász kapujában. Egy találatra sikerült feljönni, de az egyenlítés nem jött össze. Tápait és az általa sokat foglalkoztatott Mayert nem tudtuk kikapcsolni, a félidő közepén pihenőt kapó Klivinyi nélkül is újra három góllal vezetett a Vác 17-20-nál. Volt visszaút, 3-3 után, 20-20-nál volt újra döntetlen Koren góljával. Visszajött Klivinyi, hiába védekeztünk többször is jól, szélről is, hanyattesve is gólt lőtt a váci átlövő. Öt perc maradt a meccsből, amikor ismét három góllal a vendégek vezettek. Előbb csapatkapitányunk által teljesen másképpen megélt szituációban kiállították Szekerest, majd a labda eldobásáért 20 másodperccel később Vukcevicet is. Még innen is volt azonban visszaút. A kettős emberhátrányt 2-2-re mentettük, ez természetesen még mindig a Vácnak volt jó, három perccel a vége előtt vezettek 22-25-re. Több váci találat azonban már nem esett, előbb Vincze, majd Wolf hetesből hozta közelebb a csapatot. Az utolsó percben hosszú ideig támadott a Vác a győzelemért, passzívnál három-négy lövésök is lejött a sáncról, míg végre hozzánk került. Húsz másodperccel a lefújás előtt indulhattunk a döntetlenért, Niksic lerántotta Bognárt, amiért pirosat kapott. Emberelőnyben 14 másodpercünk maradt pontot menteni, balról ment végig a labda a jobbszélre, Korenhez azonban nem jutott el az utolsó passz. Bár megmenthettünk volna egy pontot az utolsó pillanatokban, idegenben is megérdemelten nyert a váci csapat. Huszonnégy gólt sikerült lőni hazai pályán, az első félidő közepi tízperces gólcsend megbosszulta magát. Mindkét csapat játékán tetten érhető volt a feszültség, egyik együttes sem tudta magát függetleníteni a nagy téttől. A Vác az előnyével jól gazdálkodva győzött. Egyetlen másodpercig sem vezettünk a mérkőzésen, győzelmi esélyünk gyakorlatilag nem volt. Kilenc pontosak maradtunk a bajnokságban, az egymás elleni mérlegen pedig majd csak tavasszal javíthatunk, igaz nem lesz könnyebb nyerni Vácon sem.
Korosztály: 
A második félidő elején sebességi fokozatot váltottunk, amire a hazaiaknak nem volt válaszuk Békéscsabán folytatódott számunkra a bajnokság, az EHF-kupa miatt, rövid szünet után, egy KEK résztvevő otthonába látogattunk. A sérültek játékra jelentkeztek, Tóth Tímea után, Kovács Anna és Török Petra is helyet kapott az érdi kispadon. A hétvége nagy eseménye a Kolbászfesztivál a viharsarki városban, amely ma kezdődött és évről-évre rengeteg érdeklődőt hoz a városba. A helyszín viszont a csarnok környékén lett kialakítva, így a mérkőzésre ingyenes volt a belépés és azon is sokan voltak. Érdről is sokan kísérték el a csapatot, a nagy távolság ellenére, hangukkal végig bíztatva a lányokat. Álmosan kezdtünk, két perc alatt Nikolayenko és Glusica is megmutatta miért kellett rájuk külön is készülni a héten. A kiváló átlövők góljaival 6 perc után 4-2-re vezetett a lila-fehér csapat. Szabó Edina öt perc után időt is kért, hogy rendet tegyen a fejekben. Ettől kezdve jobban védekeztünk, kilépésekkel és a fal megnyitásával, 5-1-es védekezéssel igyekeztünk megállítani a csabai rohamokat. Oguntoye-t Janurik váltotta, Vincze, Koren és Elez góljaival a félidő közepére fordítottunk, sokszor passzívig jól védekeztünk, majd utána kaptunk gólt. Eladtunk két labdát, 6-5-nél ismét Ökrös Csaba lányai vezettek, sőt a huszadik percben 8-6-nál kétgólos is volt a hazai előny. Az utolsó tíz percet viszont 6-3-ra hoztuk a félidő végéig, így 11-12-vel vonulhattunk szünetre. Teljesen más arcát mutatta a csapat a második félidő elején, a védekezésünkkel nem tudott mit kezdeni a Békéscsaba. A megszerzett labdákból gyorsan szerveztünk ellentámadásokat, Elez jó passzokkal szolgálta ki a társakat, a szélsők indultak, a kihagyott lehetőségek ellenére is végre nőtt a különbség. A 38. percre 6 gólos előnyt dolgoztunk ki, majd egy perc alatt Nikolayenko és Tóth Kata találatai jelezték, hogy még nem adta fel a Békéscsaba. A félidő derekára három gólra visszajött a hazai csapat 17-20-ra, de négy zsinórban szerzett góllal nyomatékosítottuk győzelmi szándékunk. Ekkor igazán érdekes volt az érdi lőlap - hat játékosunk állt egyaránt 4-4 góllal, így szereztünk 24 találatot. Az egyenlő elosztást nem sikerült tartani, sőt a különbséget is csökkentette a hazai csapat, az utolsó két gólt a hazaiak szerezték, így 24-28-ra nyertünk. Nyertünk Békéscsabán. Szabó Edinának nem kellett kockáztatnia, Kovács Annát és Tóth Tímeát nem küldte pályára, Török Petra is csak pár percet kapott a hosszú kihagyás után. Az ilyen mérkőzéseket mostanra már megtanulta megnyerni a csapat. Jobb erőkből álló csapat vagyunk és ezt képesek voltunk bizonyítani. Idegenben három mérkőzést is megnyertünk, legközelebb otthon következik egy komoly erőfelmérő. A Vác érkezik Érdre, akikkel tavaly is nagy harcot vívtunk, az idei idényre pedig még erősödött is a jövő heti ellenfél.
Korosztály: 
Egy félidő alatt döntöttük el a továbbjutás sorsát Egy kicsit mindenki feszültebb volt a megszokottnál. Hiszen az elmúlt idényekben már megszoktuk, hogy a Batthyány Tornacsarnokban Európa, sőt a világ legjobb kézilabdázói és csapatai teszik tiszteletüket. De ez most valami teljesen más volt, egy új fejezet első lapja 35 éves klubunk történetében. Egy olyan fejezeté, melyhez az elmúlt 5 évben sok mindennek kellett változnia a klub életében. A csarnokban, a szervezéssel, a játékvezetőkkel, az EHF-delegálttal - hiába vagyunk első bálozók - minden rendben volt. Aztán az első perc végén Bognár hatalmas átlövése átszakította a gátat, megindultunk. Olyannyira, hogy hat perc alatt hat nullára vezettünk. A belarusz ellenfél erőtlenül próbálkozott, támadásaik alig hordoztak veszélyt magukban. Rendre a beállóst keresték, akit kitünően semlegesítettünk. Közben támadásban sokszínűen játszottunk, lőttünk gólt közvetlen és több passzos indulásból, átlövésekből, közbelövésekből, szélről - mindenhogy. Az első hazai gól után sem vettünk vissza a tempóból, Balog Beáta beállása után, egy perc alatt intézte el három villámgyors góljával, hogy tíz legyen közte (6-16). Számolta is a különbséget lelkesen a közönség, amely húsz perc alatt nőtt tíz fölé. Nem csak emiatt, de a 25. percben már másodszor kért időt a belarusz edző, azonban ez nem sült el túl jól. Az ekkor épp csak kilenc gólos érdi előny, a szünetig 14-re duzzadt. Így az EHF-Kupa 2. fordulójának ezen párharcának négy félidejéből, a maradék hármat tulajdonképpen már csak le kell(ett) játszani. Ez rá is nyomta a bélyegét a második játékrész első perceire, edzőmeccsé szelídült a találkozó - könnyebb volt gólt szerezni, mint egy-egy komolyabb edzésen. Nem is tetszett Szabó Edinának a mieink időszakos felpuhulása - hét perc alatt hat gólt kaptunk - időt kértünk, rendeztük a sorokat és koncetráltan játszottunk tovább. A közönség maximális kiszolgálása mellett nőtt tovább folyamatosan a különbség, egyedül Vasileuskaya-val nem bírtunk, aki 10 gólig jutott. Többen nagyszerű teljesítményt nyújtottak a csapatból, balszélsőink lőttek 17 gólt. Vezetőedzőnk midnenkinek játéklehetőséget adhatott, így meglőtte élete első EHF-Kupa gólját Kovács Gréta, bemutatkozott a felnőttben Takács Kitti, de vélhetően Buzsáki Nikolett antréjára sem kell sokat várni. A hab a tortán nem csak az volt az érdi közönség számára, hogy a tíz után a húszat is rászámolhatta a Gorodnichanka-ra, hanem hogy visszatért, az idei szezonban először lépett pályára térdműtéte után Tóth Tímea, aki az utolsó percben gólt is szerzett. Látva az ellenfél játékerejét, talán mi is sajnáljuk, hogy a találkozó előtti délelőtt érkeztek meg a helyszínre, 24 órás buszút után. Reméljük a vasárnapi mérkőzésre a szállodai szoba kényelméből érkezve, jobb teljesítményt látunk majd a fiatal belarusz csapattól és egy jobb csapatot búcsúztathatunk kettős győzelemmel a kupából. Kiléptünk az európai kupaszíntérre. Könnyű azt érezni, mintha mindig is ide tartoztunk volna.
Korosztály: 
A csodára tovább kell várni, már az első félidőben hat gól volt a különség, a kevés gólos második játékrészben ez még tovább nőtt A listavezető fogadta a címvédőt, ha innen nézzük rangadót rendeztek Érden. A várakozás mindenesetre nagy volt, minden jegy elfogyott már órákkal a kezdés előtt. A kézilabda szakosztály alapítója, a 70 éves Kovács Károly dobta az ünnepélyes kezdődobást. Álomszerűen, 3-0-val kezdtük a mérkőzést, három percig nem lőtt gólt a fehér mezes győri csapat. Ez leginkább a játékvezetőket „bosszantotta”, akik lányos zavarukban azt hihették, hogy az ETO játszik hazai pályán, megtámogatták a rajtnál beragadó bajnokot. Előbb Szekeres kiállításából egyenlített a Győr, majd Kisfaludy kettőpercesénél a vezetést is átvette az ellenfél (4-7). Teljes létszámban nem volt fölényben Ambros Martín együttese, jól játszottuk meg a falban lévő embereinket, amivel az első negyedóra végére felzárkóztunk egy gólra. Egyenlíteni nem tudtunk, gyorsindulásokkal és Löke gólokkal építette előnyét a Győr. Szabó Edina szinte folyamatosan számon kérte a játékvezetők ítéleteit, akiknek ténykedése mindkét vezetőedzőt joggal dühítette. Lunde egyre többször védte az érdi próbálkozásokat, így 7 góllal meglépett a vendégcsapat. A komoly különbséget a norvég hálóőr mellett, a védekezési hibáink okozták, alig-alig tudtunk megállítani győri támadást. Ahogyan az első játékrészben, most is mi kezdtünk jobban, hamar négy gólra felzárkóztunk, de egy perccel később már ismét hét gól volt az érdi hátrány. Harcoltunk, de az erős győri fallal szemben nehezen találtunk réseket, ráadásul ziccereket is rontottunk. Több gyorsindulást is elrontott az átrohanó ETO, így nem nőtt tovább a különbség a 40. percig. Ebben a félidőben már nem tudtuk olyan hatékonyan játékba kapcsolni a beállóst, a magabiztos előny birtokában Ambros Martín kedvére gyakoroltathatta támadási variációit a BL-re készülés jegyében. Feljavuló védekezésünkkel több ízben passzívig támadott az ellenfél, így tíz perccel a vége előtt hat góllal vezetett „csupán” a BL ezüstérmese. Elez hatalmas átlövés gólokat ragasztott a hosszú felsőbe, Koren viszont szinte tehetetlen volt Lunde-val szemben, így őt Balog váltotta jobbszélen. Öt perc alatt, a hat gólból lett tíz közte, a vendég edző pedig szinte sort cserélt, aki elutazott Érdre és bevethető volt, az pályára is lépett. Hornyák Dóra megszerezte első győri gólját, kimaradt Kovacsics időntúli hetese, így a végén megúsztuk tíz alatt. Csak időnként tudtunk partnerei lenni a győrieknek, akik jó iramú mérkőzésen könnyedén nyertek Érden. A második félidőben mindkét oldalon sok volt a hiba és már nem volt olyan magas a tempó, inkább a védelmek jeleskedtek. A szeptemberi öt mérkőzésünkön hét pontot szeretünk, két hét múlva, az EHF-kupa két mérkőzésével folytatódik a program.
Korosztály: 
A mérkőzés nagy részében vezettünk és sokgólos győzelmet arattunk Siófokon. Hullámok övezték a siófoki partokat, a vezetőedző távozását játékosok viharos elküldése követte. Ehhez képest Érd a nyugalom szigete, igaz Tóth Tímea még továbbra sem lépett pályára a szezonban, Török Petra is sérült, Vincze Melinda viszont visszatérhetett. Bogdanovic-on egyáltalán nem látszott, hogy bármi probléma lenne Siófokon – hatalmas elánnal kezdte a mérkőzést, az ő két góljával vezetett a hazai csapat. Álmosan kezdtünk, különösen a védekezésünk volt szellős az első percekben, 7 perc után vezetett az ellenfél 5-3-ra. Az első négy érdi gólt Alja Koren lőtte, közben Wolf elhibázta az első hetesét a bajnokságban. A tízedik percre fordítottunk, nyolc percig nem tudott gólt lőni a Siófok, 5-8-ra már mi vezettünk. Feljavult a védekezésünk, összeállt a fal – az 5-1-es védekezésünk is egyre pontosabban működik. A félidő közepén egy indításnál, kétes szituációban piros lappal kiállították Janurik Kingát – volt ebből már máskor is problémánk – a kérdés megítélése itt azon állt, hogy elhagyta-e a büntetőterületet egyáltalán. Elez, lépéshibák és belemenések után végre lövésekre is rászánta magát, a huszonharmadik percben már ötgólos volt az érdi előny. De jött a hullámvölgyünk támadásban, elszórtuk a labdákat, így háromra zárkózott a hazai csapat. Gyors gólváltás következett, nálunk Wolf hajolt el, pár másodperc múlva már Erdősi lőtt gólt a másik oldalon felkanyarodva átlövésből, aztán Vincze talált be szép lövésből. Az utolsó percben még két lehetőségünk is lett volna növelni a különbséget, de maradt a 10-14. A második félidőt ugyanolyan lendülettel kezdte Bogdanovic, mint az elsőt – de most csak három percig zárkózott a Siófok, aztán elrontott egy hetest a legjobb siófoki. Gridnyeva két hetest is megfogott a meccsen, Oguntoye pedig időszakosan védett jól. Kovács Anna az első félidőben esett át Bognár Barbara lábán, szerencsére a hirtelen ijedtség nagyobb volt, mint a baj és Koko a második játékrészben már újra pályán volt. Tette ezt nagyszerű játékkal, az ő vezetésével már 13-20-ra vezettünk. Ezt az előnyt a félidő közepéig nyugodt játékkal elvittük, mi nem akartuk siettetni a támadás befejezéseket, a Siófok pedig nem gyakran tudta. A 42. percben érkeztek meg a hazai ultrák, akik távolmaradásukkal demonstrálták nem tetszésüket. Rögtön jobb hangulata lett a meccsnek, hogy mindkét oldal szurkolt. Ez érezhetően a mérkőzésnek és a siófoki lányoknak is jót tett, 10 perccel a vége előtt felzárkóztak 20-24-re. Hogy ekkor nem lett 3 közte, az csak Erdősin és Oguntoyen múlt, 100%-os ziccert fogott meg kapusunk. Nehezen teltek a percek, míg hazai oldalon Varga találta meg lövő kedvét, nálunk Wolf mutatta réglátott formáját. Öt perccel a vége előtt, Bogdanovic kilencedik góljával 25-28-ra jött fel a Siófok, de ezt Elez, Wolf és Vincze góljai követték, az 57. percre eldőlt. Csak a különbség volt kérdéses, ami végül hét lett közte. Nyertünk Siófokon, talán a szezonbeli legjobb játékunkkal. A zavaros helyzetben lévő hazaiak jól küzdöttek és helytálltak, ez biztató lehet számukra a jövőt illetően. A tabella élére ugortunk, nyolc megszerezhető pontból hetet begyűjtöttünk eddig a szezonban. Hétvégén újra mérkőzés, az biztos, hogy utána is dobogón áll majd a csapat. A bajnok érkezik vendégségbe, meg kell próbálni nehézzé tenné számukra az érdi kirándulást.
Korosztály: 
Az első félidőben mi vezettünk, a másodikban a hazaiak, de az utolsó negyed órában fordítottunk. Januárban megszenvedtünk Kiskunhalason és úgy készültünk, hogy most sem lesz egyszerű nyerni. A helyszín hangulatában valahogy benne van, sugárzik, hogy itt csak a hazai csapat győzhet. Ráadásul az első fordulóban az előző bajnokság bronzérmese vendégeskedett Halason és nulla ponttal távoztak a siófokiak. Az első percekben magabiztosan kezdtünk, csak az ötödik percben talált be az ellenfél. Jól védekeztünk, többször is lesáncoltunk a halasi próbálkozásokat és Oguntoye is nagyszerűen kezdett a kapuban. Ennek ellenére is csak 2-0-ra vezettünk, amit hamar ki is egyenlített a hazai csapat. Amikor felállt fallal szemben találta magát a KNKSE, akkor általában meg tudtuk állítani a próbálkozásaikat. Az első negyed óra után, a harmadik Koren góllal 5-8-ra vezettünk, de öt perc alatt kiegyenlített Takács Bernadett vezetésével a Halas. Őt érthetetlenül nem tudtuk tartani, többször is passzívnál lőtt gólt. A vezetést szerencsére nem vette át a hazai csapat, mert Balog Beáta két gyors góljával újra megléptünk. Tíz gólunkból hatot szélsőink lőttek, kettőt pedig Kisfaludy Anett szerzett – jól húztuk szét, jól mozgattuk támadásban a falat. A félidő utolsó három percében megint visszajött az ellenfél, és döntetlennel fordultak a csapatok. Végig látótávolságban maradt a hazai csapat, amivel folyamatosan tüzelték egymást és a közönséget. A második félidő ugyanúgy kezdődött, mint az első, csak fordított előjellel. Szekeres Klárát még a 30. percben állították ki, így emberhátrányban kezdtünk, ezt két góllal büntette az ellenfél. Alig, hogy visszajött, újra két percet kapott Szekeres. A szekszárdi ismerős, Fauszt a második félidőre találta meg régi önmagát, a hosszú kiállítás végére 16-13-ra vezetett a Kiskunhalas. A harminchatodik percben első kiállítását kapta az ellenfél, mi pedig az első hétmétereseinket, mindkettőt Wolf értékesítette. Gyors gólváltás következett, Kovács Anna mintaszerű átlövésgólt ragasztott a hosszú felsőbe, ezzel lett 17-16. Majd lefagytak a csapatok. Nyolc percen át nem született gól egyik oldalon sem. Több lehetősége volt mindkét csapatnak, dadogott a labda a kezekben. Volt, hogy háromszor is próbálkozhatott a Kiskunhalas, a mai napon szintén jól védő Janurikról kipattanó labdák révén. Szerencsére végül nálunk tört meg a gólcsend, az egyenlítés egy szép akció végén, bejátszás után Kisfaludy góljával lett meg. Újabb három perc telt el gól nélkül, majd Elez és Wolf találtak be, megfordítottuk. Tíz perccel a vége előtt, 17-19-nél már érezhető volt, hogy meg lesz a meccs. Igaz Szekerest kipirosozták, és Fauszt 12 perces gólcsendet szakított meg emberelőnyben, kőkeményen védekeztünk, majd Bognár góljánál Földest állították ki. Balog Beáta ma párosával lőtte góljait, most is szerzett gyors egymásutánban kettőt ugyanúgy a rövidbe, 4 perccel a vége előtt 18-22-nél először volt négygólos a különbség. Másfél perccel a vége előtt még megcsillant egy halvány remény a hazaiak előtt 21-23-nál, de ahogyan a legutóbbi alkalommal, most is két gólt szereztünk az utolsó percben, Kovács Anna indulásgóljával lett 21-25 a végeredmény. Nyertünk Kiskunhalason, továbbra is veretlenek vagyunk a bajnokságban. Három forduló után egy veszített ponttal a harmadik helyen állunk, csak a hibátlan Győr és Ferencváros előz meg minket a tabellán. Szerdán, a nulla pontos Siófok otthonába látogatunk, a tavaszi bronzpárharc csalódottságával és emlékeivel. Az első reváns reményében… HOLNAP Videós összefoglaló – Szabó Edina, Wolf Alexandra és Oguntoye Viktória értékelésével
Korosztály: 
Küzdelmes mérkőzésen nyertünk hazai pályán. Sok kiállítás, rengeteg hétméteres Első hazai mérkőzésére készült az idei szezonban az ÉTV-Érdi VSE. Így voltak különleges bemutatkozók, akik most debütáltak az érdi közönség előtt. Ilyen volt az új szezonra lecserélt és aktualizált molinó, melyet a mérkőzés előtt avattunk. Nem biztos, hogy a játékosok izgultak a legjobban a kezdő sípszó előtt, ugyanis a Felhő Ferenc, Öcsi Tamás bírópárosnak ez volt élete első NB1-es felnőtt női kézilabda mérkőzése. Sikeres pályafutást, hangos nemzetközi elismerésekben gazdag karriert kívánunk a fiataloknak! Könnyen indult az összecsapás, három perc, három sánc, három érdi gól, három-null. Aztán gólcsend és a 6. percben máris 3-2. Nehezen tudott gólhelyzetbe kerülni az ellenfél, az első húsz percben mindössze egyetlen akciógólra futotta a vendégektől. Közben viszont lőttek négy büntetőt, így is vezettünk azonban 11-5-re. A 17. percben már a negyedik kiállítást szenvedték el az újvárosiak, a védekezésben mindkét oldalon voltak hiányosságok. A megsérülő Törököt Koren váltotta a szélen és emberelőnyös akcióinkat rendre góllal fejeztük be a jobbszélen. Az első félidő utolsó 10 percében viszont hamar visszakapaszkodott 12-9-re az ellenfél, aztán Elez volt az érdi gólfelelős, újra 5 gól volt a különbség 15-10-nél. A vendégekre és a félidő egészére nézve hízelgő volt a háromgólos érdi vezetés a szünetben. Az első félidőben nálunk egyetlen kétpercest osztott ki a játékvezető páros, ezt még 8-cal fejelték meg a fordulást követően. Ráadásul a 35, 36 és 38. percben is kiállítottak egy érdi játékost, a hosszú emberhátrányos időszak következtében a 40. percre újra szoros volt a meccs 21-20-nál. Többször is támadhatott az egyenlítésért az ellenfél, de lövésig sem jutottak ilyen szituációnál. Az érdi recept az volt támadásban, hogy Kovács felugrott és lőtt, ezzel semmit nem tudott kezdeni az újvárosi fal. Nyugodtabb, kiállítások nélküli időszak jött, amit kihasználtunk és visszavettük a magabiztos vezetést, negyed órával a vége előtt 25-21-re vezettünk. Csak az ötvenedik percben lőttük első beállós gólunkat, ugyanúgy mint Debrecenben, három góllal vezettünk a hajrá előtt. Máshogy alakult azonban a végjáték, mint idegenben. Őrült rohanás kezdődött, amit újra kiállításokkal és büntetőkkel tarkítottak a játékvezetők. Öt perccel a vége előtt 30-26-nál Ferling hetest hibázott, amivel ellőtte a Dunaújváros puskaporát, három érdi gólra csak két újabb rontott büntető volt a vendégek válasza, az utolsó gólt pedig Takács Dusmáta lőtte 33-27. A legjobban a két pontnak és a végső sípszónak örülhettünk. Nyertünk. Nem volt egyszerű, nem játszunk még csúcsformában. A szurkolók ma is kitettek magukért, a hangulat és a buzdítás a kritikus pillanat(ok)ban is remek volt. Két hét múlva lépünk parkettre legközelebb, idegenben folytatódik a bajnokság számunkra Kiskunhalason. Aztán szerdán Siófokra kell utaznunk, a szeptember 29-i hétvégén pedig a Győr érkezik Érdre.

Támogatóink