Felnőtt

„Érd és az Aréna a második otthonom!” - Ma ünnepli 80. születésnapját Kovács Károly, testnevelő edző, az érdi kézilabdázás megalapítója. Vele beszélgettünk.

Karcsi bácsi 1 évvel ezelőtt az egykori diákjaitól kapott trófeával (Fotó: Domonkos Bálint)

- Jó napot kívánok! Az Érd női kézilabdacsapatától keresem…

- Érdi kézilabda? Jajj, de imádom! Október 13-án ott leszek! – csapott rá egyből lelkesen bemutatkozásunk után Karcsi bácsi.

- Hogy érzi magát?

- Köszönöm szépen, nagyon jól érzem magam! Kiváló a vérnyomásom, a szívem is rendben van. Az ízületekkel van kis probléma, ugye a sok tenisz és a kézilabda miatt…- folytatta a kérdésre válaszolva vidáman.

- Testnevelő tanárként kezdett el dolgozni az Ófalusi iskolában majd később az érdi 6-os iskolában.  Miért ezt a pályát választotta?

- Az általános iskolában nálunk Budajenőn nem volt testnevelő tanár és órán csak futkároztunk, fogócskáztunk. Ez nem tetszett nekem. Mondták, hogy csináljak valamit és így jutott eszembe, hogy pedagógus pályára menjek, testnevelő tanárnak.

A kézilabdával középiskolás koromban ismerkedtem meg. Nagyon jó helyre jártam, a XII. kerületi pedagógus képzőbe, amihez közel volt a Testnevelési Főiskola. A TF-esek jártak át hozzánk órát látogatni és tanítani. Szél Zoltán tartott nekünk több sportágból is remek foglalkozásokat, és ez sokat hozzá tett ahhoz, hogy a testnevelő tanári pályán induljak el. Ebből az osztály még öten választották ezt a hivatást maguknak. én pedig külön megszerettem a kézilabdát.

- Fiatal gyerekekkel tudott felnőtt kézilabdázók között nyerni, mi volt a titka?

- Nagyon tehetségesek voltak én meg értettem a kézilabdához (nevet). Több sportággal is dolgoztam, mert nem akartam, hogy az én sportágam domináljon, hanem ami a tanulókat érdekli és ezáltal a mozgást is megszeretik. A kézilabdát az érdi 6-os (ma Érdligeti) iskolában tanítottam fiúknak és lányoknak is. A lány csapattal szép eredményt értünk el és bejutottunk az országos döntőbe. 14 éves lányokkal pedig megnyertük a szentendrei és budai járási felnőtt bajnokság döntőjét. Aztán megkértek, hogy alapítsam meg női kézilabda csapatot. Ez 1977-ben történt.

- Milyenek voltak akkoriban a testnevelő órák és a kézilabda edzések? Nagy volt a különbség?

- Testnevelés órán a kötelező gyakorlatok mellett voltak a sportjátékok is, és mi kézilabdáztunk. Nagyon jól össze tudtam hozni a kézilabdát az atlétikával. Vegyük például a gyorsindulást, gyorsaság fejlesztését. Ezt úgy kapcsoltam össze, hogy eldobtuk a labdát, majd indítottuk a játékosokat, ők pedig futottak a labda után, mint az őrültek. Ez ugyanazt jelentette, mint labda nélkül, csak jobban szerették.

A tanulókat sose úgy értékeltem, hogy teljesített-e egy adott szintet vagy sem, hanem, hogy a képességeinek megfelelően dolgozott-e és ezáltal fejlődött? Így tudtam ”doppingolni” őket és megszerettetni a sportolást.

- Később elkezdett foglalkozni tenisszel is.

A tenisz ösztönösen jött. 30 éves korom körül egyszer kipróbáltam és elhatároztam, hogy ezzel is foglalkozom. Jártam bajnokságokra és az amatőrök között a 10. helyen álltam a országos ranglistán, majd a tanítványaimmal is meg akartam ismertetni a sportágat. Az érdi 6-os iskola igazgatója engedélyezte, hogy építsünk egy teniszpályát és itt oktattam felnőtteket is. A későbbiekben pedig öt országos teniszversenyt rendeztünk Érden, három különböző pályán. Hívtak egyébként Pestre kézilabdát tanítani, valamint a Pest megyei szövetségbe is dolgozni, de nem akartam ott az irodában ülni, sokkal jobban szerettem a teniszt.

- Mire a legbüszkébb ebből a sokszínű pályafutásból?

- A pedagógus pályára vagyok a legbüszkébb. Karrierem elején Ófaluban, még röplabda csapatot is kialakítottam, akikkel a megyei bajnokságban második helyezést értünk el. De a tanári pálya és a gyerekekkel, szülőkkel való kapcsolat nekem a legkedvesebb emlék.

Összességében nagyon szép volt az életpályám. Az életem valóban Érd, hiszen itt voltam 40-45 évet. A város és az Aréna a második otthonom, életem legcsodálatosabb időszakaszának helyszínei. Most is reggeltől estig figyelem az érdi kézilabdát. Folyamatosan követem az eseményeket és a meccsekre is kijárok. Találkozunk október 13-án! Hajrá Érd! – zárta felkiáltással Karcsi bácsi.

Isten éltesse sokáig!

A K&H Liga 3. fordulójában a Ferencvároshoz látogatott az Érd felnőtt csapata. Az első félidőben magabiztos előnyre tett szert a Fradi, a másodikat azonban 17-17-es döntetlenre hozta együttesünk, így 34-26-os vereséget szenvedett, de emelt fővel távozhatott az Elek Gyula Arénából.

Hiába a rengeteg hiányzó és a hétvégi demoralizáló BL-vereség, még így is a Ferencváros számított a találkozó esélyesének és ennek megfelelően is kezdte a mérkőzést. A 7. percre 5-1-es előnyt tudott kialakítani a Fradi, így Horváth Roland ki is kérte első időkérését. Ezt követően Kopecz Barbara be is talált, de érdemben nem tudtuk csökkenteni a különbséget. 8-5-nél jártunk a legközelebb és hiába Hadfi Gréta remek védései a kapunkban, szép lassan elkezdett nyílni az olló. Az első félidő második felében volt egy 9 perces periódus, amikor mindössze egy gólt tudtunk szerezni, így a szünetre megnyugtató előnyt alakított ki a hazai csapat (17-9).

A fordulás után gyors három góllal ötre zárkóztunk (17-12), de nem hagyta magát a zöld-fehér alakulat sem. Az első játékrész tendenciáját azonban sikerült megfékezni. 10 perccel a vége előtt először nőtt kétszámjegyűre a különbség. Kiss Zsófiának is köszönhetően sorra alakítottuk ki a helyzeteket és csak szabálytalanul tudtak közbeavatkozni a hazai játékosok, Kopecz Barbara pedig kíméletlen végrehajtónak bizonyult. Átlövőnk 10/10 büntetőt bedobott, és összesen 14 találattal zárt, amellyel pillanatnyilag vezeti a bajnokság góllövőlistáját is! Végül 34-26-ra nyert a tavalyi ezüstérmes. A Ferencváros győzelme nem forgott veszélyben, de az elismerésre méltó, hogy a második félidőt sikerült 17-17-es döntetlenre hozni. Hadfi Gréta 32%-os teljesítményt nyújtott, amely 12 védésben mutatkozott meg.

A bajnokságban csapatunknak 3 hetes szünet következik a válogatott összetartása miatt. Legközelebb október 13-án hazai pályán lépnek pályára a lányok a Kisvárda ellen.

K&H női kézilabda liga, 3. forduló
FTC-Rail Cargo Hungaria - ÉRD 34-26 (17-17)
Budapest, Elek Gyula Aréna

ÉRD: Hadfi – Dávid-Azari, Ábrahám4, Horváth D., Csiszár-Szekeres, Paróczy, Fekete B. 2. 
Csere: Kántor (kapus), Kopecz 14 (10), Puskás 2, Gerencsér 2, Csáki L. 1, Kiss D. 1, Csáki Zs.

Hajrá Érd!

Fotó: Balogh István

Hétközi, előrehozott fordulót játszott felnőtt csapatunk Mosonmagyaróváron. A mérkőzés elején remekül kezdett együttesünk, azonban az első félidőben egy 10 perces gól nélküli sorozat megpecsételte a sorsunkat és 35-24-es vereséget szenvedtünk.

A 7. fordulóról előrehozott Mosonmagyaróvár elleni mérkőzés nem jó előjelekkel indult, ugyanis a kijelölt játékvezetők jelezték, hogy forgalmi akadály miatt nem tudnak eljutni a helyszínre. Az MKSZ ezért két új bírót küldött, így viszont a találkozó 40 perces késéssel tudott csak elkezdődni.

Ez a kis anomália azonban nem zavarta meg csapatunkat és Kopecz Barbara hétméteresével megszereztük a vezetést. Nem sok gól esett a találkozó elején, mindkét oldalon bravúrokkal mutatkoztak be a kapusok. Nálunk Hadfi Gréta kapta el nagyon a fonalat. A túloldalon a válogatottba is meghívót kapó Szemerey Zsófia eltiltása miatt nem játszhatott, de Mistina Kitty kiválóan állta a sarat.

A 10. percig szépen tartottuk magunkat esélyesebb ellenfelünkkel szemben, majd Stranigg Zsófia góljával először fordított a hazai együttes (3-2). 5-4-nél ismét az Érdnél volt az előny, aztán megrázták magukat Tóth Eszterék és egy 8-0-s futással elléptek (12-5). Csapatunk rengeteg ziccert elhibázott és 10 percig nem tudott betalálni, míg a Mosonmagyaróvár lerohanásokkal gyors gólokat szerzett. A félidő második felében sikerült megtalálni az ellenfél hálóját, de csak tartani tudtuk a különbséget. A szünetre így 17-10-es állásnál mehettek a csapatok.

Az öltözőből Gyurka János gárdája jött ki jobban és 5 perc alatt már tíz volt a két csapat között (21-11). Innen még fokozatosan sikerült visszakapaszkodni hat gólra (23-17), de ennél közelebb már nem jutottunk. 10 perccel a vége előtt ismét kétszámjegyű volt a hazaiak előnye (30-20). A végén magabiztosan tartotta előnyét a Mosonmagyaróvár és végül megérdemelten 35-24-re megnyerte a mérkőzést.

K&H női kézilabda liga, 7. forduló
Motherson Mosonmagyaróvári KC ÉRD 35–24 (17–10)
UFM Aréna, Mosonmagyaróvár

ÉRD: Hadfi – Dávid-Azari 3, Ábrahám 5, Gerencsér, Sztankovics R. 1, Kopecz 8 (4), Fekete B. 3. 
Csere: Csapó Kyra (kapus), Horváth D., Puskás L. 2, Csiszár-Szekeres, Sztankovics R., Csáki Zs. 2.

Horváth Roland: 

„Egy edző tisztában van a realitásokkal, tehát nem is az bánt igazán, hogy vereséget szenvedtünk, hiszen az MKC remek csapat. Azzal van gondom, hogy volt kapusteljesítményünk, a védekezésünkre sem lehetett panasz, de kihagytunk tizennégy ziccert. Nehéz elfogadnom azt, hogy több játékosom hitetlenül kézilabdázik, ez ellen tenni is fogok.”

Hadfi Gréta:

„Az eladott labdákból és a kihagyott helyzeteinkből Kitty szép védései után lefutottak minket. A visszarendeződésünkkel volt probléma. Sokszor át tudtak minket rohanni. Ez is okozta ezt a nagyarányú különbséget, amit sajnálunk, hogy ekkora lett.”

Hajrá Érd!

Fotó: Balogh István

A K&H Liga 2. fordulójában a címvédő Győrt fogadtuk az Érd Arénában. Az első félidei hat gólos hátrány ellenére nem adta fel csapatunk és sikerült időként megnehezíteni a vendégek dolgát. A Győr végül magabiztosan 35-22-re megnyerte a találkozót.

107 nap telt hazai mérkőzés nélkül az Érd Arénában, és nem is találhattunk volna előkelőbb ellenfelet a bajnoki címvédő Győri Audi ETO KC-nál, hogy lezárjuk ezt a hosszú meccs nélküli időszakot. A találkozó előtt pedig egy különleges ünnep is volt, hiszen klubunk vezetősége köszöntötte a nyári junior-világbajnokságon ezüstérmet szerző és egyben születésnapját is ezen a napon ünneplő Csáki Lillát, valamint Kiss Zsófiát.

A két csapat keretértékét nézve nem sok kérdés volt, hogy melyik együttes örülhet majd a találkozó végén, ennek ellenére egy jó lehetőség volt ez az összecsapás, hogy az érdi lányok megmutassák, mire képesek egy BL-sztárcsapat ellen. Egy labdaszerzést követően a vendégek lőtték az első találatot. Az 5. percben aztán Paróczy törte meg a gólcsendet, 3-1-re szépítve ezzel. Hét perc játék után 5-1-es hátránynál Horváth Roland időt kért, ami után Gerencsér vette be korábbi csapata kapuját. A 15. percben a vendégek 9-3-ra vezettek, de lehetett volna több is, ha Kántor vagy épp a kapufa nem hárít hátul. Mindkét együttes jól védekezett, így visszafogottan potyogtak a gólok, de a Győr így is folyamatosan ellépett. Közben a mieink bő hét percig nem vették be Solberg kapuját. Mínusz kilencről aztán a szünetre sikerült visszajönni 14-8-ra Kopecz utolsó másodperces góljának köszönhetően.

A második játékrész parádésan indult, hiszen Puskás és Fekete találatával 14-10-re zárkóztunk. Sőt, Dávid-Azari ziccerével még kevesebb is lehetett volna, de sajnos az a lehetőség kimaradt. Aztán nem sokkal később Hadfi hetest fogott, Ábrahám révén pedig már csak három volt a hátrányunk 17-14-nél. Sajnos a vendégek megrázták magukat és a 40. percben már ismét hat volt közte, időt is kért Horváth Roland. 15 perccel a vége előtt 25-17-re vezetett a kisalföldi együttes. A mieink azonban nem adták fel és fiatal játékosaink sem illetődtek meg a BL-győztesekkel felálló ETO-tól és nagyot küzdöttek azért, hogy minél kisebb maradjon a különbség a két csapat között. A hajrában a győriek kihasználták fölényüket és végül 35-22-re megnyerték a mérkőzést!

Horváth Roland:

„Ilyen világsztárok ellen nekünk a mérkőzés közben is idő kell, hogy tudjunk ilyen sebességhez alkalmazkodni. Annak örülök, hogy a második félidőben ezt már meg tudták csinálni a lányok.  Amit kértem tőlük az öltözőben, azt maradéktalanul végrehajtották. Az a jó, hogy ilyen fiatalon, így tudták ezt a második játékrészt abszolválni. Látom, hogy megértik, amit szeretnék. Ez nagyon fontos, mert az a lényeg, hogy fejlődjenek és jó kézilabdázók legyenek. Látom a fejlődést, most nem szabad türelmetlennek lenni. ”

Puskás Lilla:

„Az első félidőt elég megszeppenve kezdtük, 15 perc kellett hozzá, hogy felvegyük az iramot. Az első játékrész második felében már tudtunk szép helyzeteket kialakítani. A második félidőt kifejezetten jól kezdtük, látszott, hogy élvezzük a játékot. Mind védekezésben, mind támadásban jó dolgokat tudtunk csinálni. Ebből kell építkezni. Az utolsó 15 percre kicsit elfáradtunk, de így is büszke vagyok lányokra.”

K&H női kézilabda liga, 2. forduló
ÉRD–GYŐRI AUDI ETO KC 22–35 (8–14)
Érd Aréna

ÉRD: Kántor – Dávid-Azari 4 (2), Ábrahám 4, Puskás 3, Paróczy 2, Kopecz 5 (3), Fekete B. 2. 
Csere: Hadfi, Csapó Kyra (kapusok), Horváth D., Csiszár-Szekeres, Gerencsér 2, Csáki Zs., Sztankovics, Csáki L.

Hajrá Érd!